Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.
Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány csütörtökön – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő, jelezve, hogy a kabinet több olyan rendeletet fogadott el, amely alapján megemelik a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét.
A miniszterelnök a sajtó számára is nyilvános ülésen elmondta: a bérreform több mint 240 ezer munkavállalót érint, összértéke 1,63 milliárd euró.
A cél az volt, hogy ezek a munkavállalók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések – hangsúlyozta Plenkovic, megjegyezve, hogy döntést a példátlan válsághelyzet ellenére hozták meg.
Úgy értékelte: a kormány egyetlen megalapozott, érdemi vagy valós okot sem lát az elégedetlenségre vagy tiltakozásra – utalt a pedagógus-szakszervezet által kilátásba helyezett sztrájkra.
A kormányfő elmondta, hogy a köztisztviselői és közalkalmazotti átlagbér középfokú végzettség esetén 47 százalékkal, nettó 791 euróról 1161 euróra, főiskolai végzettséggel 975 euróról 1439 euróra, egyetemi végzettséggel pedig 1574 euróról 2013 euróra nő.
Plenkovic rámutatott, hogy a rendelet alapján a horvát hadseregben is a legnagyobb béremelés valósul meg.
Ami a tanári fizetéseket illeti, jelezte: a bérek átlagban bruttó 490 euróval emelkednek. Egy mestertanár fizetése bruttó 1821 euróról 2368 euróra, míg egy kutatótanár jövedelme 2761 euróról 3599 euróra nő.
Az egészségügyi alapellátásról elmondta: középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó bruttó alapbére 1366 euróról 1468 euróra, az orvosoké 2582 euróról 2766 euróra, míg a szakorvosoké 3033 euróról 3249 euróra emelkedik márciustól.
(MTI)
A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Szabályozza-e a munka törvénykönyve a munkába való visszatérés jogát, illetve mi történik, ha már nem létezik az adott álláshely? – ezekre a kérdésekre keresi a választ alábbi cikkében a szerző.
Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
