Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szlovák fővárosban lesz a még idén októberben felálló, de teljes működőképességét várhatóan csak 2021-ben elérő Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) székhelye – döntött csütörtökön az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.
Pozsony mellett három város volt még versenyben: Nicosia, Riga és Szófia.
Marianne Thyssen, az Európai Bizottság szociális ügyekért és munkavállalói mobilitásért is felelős tagja arról számolt be friss közleményében, hogy az ügynökség ősztől Brüsszelből fog majd működni a – remélhetőleg mielőbbi – költözéséig.
Az ELA feladata főként az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatban, közvetítsen a több országot érintő jogvitákban, támogassa a tagállami hatóságok közötti együttműködést, a fellépést a szociális és munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen, segítse az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást.
A hatóság támogatni fogja a foglalkoztatási szolgálatok uniós hálózatának (EURES-hálózat) munkáját, illetve átveszi a nem bejelentett munkavégzés felszámolására irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységeit.
Létrehozása nem teremt új hatásköröket EU-s szinten. A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is teljesen nemzeti hatáskör marad.
A szervezet éves költségvetése körülbelül 50 millió eurót fog kitenni. Személyzete nagyjából 140 szakemberből áll majd, akik közül 60 szakértőt a tagállamok delegálnak.
Jelenleg mintegy 17 millió európai állampolgár él vagy dolgozik másik tagállamban, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
