Próbanapon is jár fizetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A próbanap intézménye számos gyakorlati és nem utolsó sorban jogi vonatkozást is felvet, melyeket érdemes minél előbb tisztázni a félreértések elkerülése érdekében.


Már maga a próbanap ötlete is megosztja beszélgető partnereimet, kérdésemre pedig, mely szerint hasznos-e a próbanap, negatív és pozitív válaszokat is bőséggel érkeznek. A próbanap intézménye számos gyakorlati és nem utolsó sorban jogi vonatkozást is felvet, melyeket érdemes minél előbb tisztázni a félreértések elkerülése érdekében.

Próbanapra a szakmai tudást felmérő interjú és a megbízhatóságot, motivációt vizsgáló beszélgetés után kerül sor. A pályázó a próbanap kezdetén először általános tájékoztatást kap a különböző területek tevékenységéről, majd konkrét feladatokat és problémákat elemeztethetnek vele. Vázolhatnak egy konkrét feladatot is azzal, javasoljon rá megoldást: milyen eszközöket használna hozzá, hogyan keresne meg és javítana ki egy-egy konkrét hibát.

Érvek a próbanap mellett:

  • Mindkét fél „megtapasztalja” egymást éles helyzetben.
  • Kiderülhet, hogy az interjúkon vázolt képhez képest milyen azigazivállalati kultúra, a kommunikáció, mekkora a nyomás egy átlagos munkanapon.
  • Segítőkészek, együttműködőek-e a kollégák, segítik-e a beilleszkedést?
  • A pályázó is és a vállalat is kap egy, az interjúkhoz képest mindenképp világosabb képet a jövőbeni együttműködés lehetséges sikerességéről, vagy éppen az ellenkezőjéről.
  • Munkavállalói és munkáltatói oldalról is sokan azonnal rávágják, hogy felesleges, semmi értelme nincs, 1 nap alatt úgysem derül ki semmi. Ez első hallásra még logikusnak is tűnhet, de nem minden esetben igaz: tapasztaltam már olyat, hogy egy ilyen nap révén derült ki a próbanapját töltő jelöltről, hogy egy ott dolgozó kolléga ismerte őt – évekkel ezelőtt egy másik munkahelyen együtt dolgoztak, ahonnan az említett úriember szó nélkül távozott, nem értesítve arról sem a kollégáit, sem az akkor éppen aktuális főnökét. Kevés rá az esély, hogy ilyen véletlenek segítik a munkáltató tájékozódását, de megtörténhet – az ilyen kockázatokat még a legkörültekintőbb és legaprólékosabb kiválasztási procedúra sem tudná kiszűrni és magas összegeket költhetünk el egy ilyen jelöltre feleslegesen.

Kell-e különbséget tenni a kkv-k, illetve a nagyvállalatok között próbanap tekintetében?

Véleményem szerint igen. A kkv-k esetében egyszerűen nagyobb a rizikó, nagyobb a tétje annak, hogy a legalkalmasabbat válasszák ki a költséges szelekciós procedúra legvégén.

Nagyvállalatnál más a helyzet. Ott egyrészt az egész rendszer úgy működik, hogy könnyebben megoldható, ha valaki kiesik a munkából, másrészt rendelkezésre állnak egyéb kiválasztási eszközök: assessment center, többkörös interjúk szakmai vezetők bevonásával is, tesztek, stb. – Ezek mellé a próbanap már tényleg feleslegesnek tűnhet, bár továbbra is ott lebeg a kérdés, hogy a potenciálisnak vélt jelölt tényleg illik-e vállalati kultúránkhoz, vagy sem.

Mit érdemes végiggondolni/tisztázni abban az esetben, ha az interjúsorozat kapcsán felmerül a próbanap, mint egyfajta utolsó körös megmérettetés?

Pályázói oldalról:

  • Amennyiben a jelentkezőnek van állása, apróbanap szabadság kivételével jár.
  • Fontos tisztázni az anyagi vonatkozású kérdéseket: milyen mértékű díjazás jár a cégnél eltöltött próbanap után és ez milyen formában kerül kifizetésre? Azonban azt javaslom, a próbanapra való felkéréskor ne ezzel a kérdéssel nyisson a jelölt. Már csak azért sem kell túl rámenősnek lenni, mert a jogszabályok szerint a próbanap után igenis jár díjazás, ahogy aztA jogszerűség próbája is a próbanapcímű bejegyzésünkben olvashatják.

Munkáltatói oldalról:

  • Bejelentési kötelezettség elvégzése, hiszena próbanap keretében történő foglalkoztatás munkaviszonynak minősül.
  • Célszerű minden esetben előre összeállítani a próbanapon elvégzendő feladatokat. Általában olyan feladatok kerüljenek fel a listára, amelyek a mindennapokban is előfordulnak – tehát hűen tükröznek egy, a cégnél jellemző munkanapot.
  • Fontos kijelölni egy személyt, pl. csoportvezetőt, aki a jelölt munkáját az egész nap folyamán felügyeli, és végül ő is dönti el: melyik pályázó a legalkalmasabb a pozíció betöltésére.

A bejegyzés szerzője Junkert Andrea, az RSM DTM Hungary Zrt. HR üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 25.

EY: Megnyílt a HBLF Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerés pályázati időszaka

A Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerést azok az idehaza működő cégek érdemelhetik ki, amelyek a gyakorlatban is hozzájárulnak a befogadó vállalati kultúra és esélyegyenlőség megteremtéséhez. A HBLF kezdeményezésének célja, hogy kiemelje a területen látványos eredményeket elérő vállalatokat és példát mutasson az üzleti szereplők számára – olvasható az EY Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.