Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Rendkívüli felmondást megalapozó jelentős mértékű kötelezettségszegést jelent többletteljesítmény megkövetelése nélkül, a prémiumfeladatok utólagos értékelésével megállapított, jelentős összegű prémium kifizetésének engedélyezése – derül ki a Kúria honlapján ismertetett jogesetből.
A felperes humánpolitikai vezetőként dolgozott az alperesnél. Ebben a munkakörben felelős volt az alperes munkaügyi, személyzeti és bérgazdálkodási feladatainak ellátásáért, és feladata volt a munkaügyi tárgyú vezetői döntések előkészítése, végrehajtása, bérfejlesztések, jutalmazások előkészítése, a kifizetések helyességének ellenőrzése. Az alperes 24 munkavállalónak 2009. évre összesen 30 958 144 forint prémiumot fizetett ki.
A munkavállalók prémiumfeladatainak személyenkénti és feladatonkénti részletes értékelését megelőzően a felperes intézkedett a prémium kiutalásáról – ismerteti a jogesetet honlapján a Kúria.
Az elsőfokú eljárás
Az alperes 2011. február 3-án rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát, melynek indoka volt többek között, hogy az alperes 2008-2009, majd 2010. évben úgy fizetett prémiumot, hogy a prémiumfeladatok kiírása utólagosan történt, és azokra az érintett munkavállalók tehettek javaslatot, továbbá nem tartalmaztak objektíven meghatározható teljesítményt, formálisak, a munkaköri kötelmekkel egybeesőek voltak.
A felperesnek, mint humánpolitikai vezetőnek munkaköri kötelessége lett volna, hogy felhívja a munkáltatói jogkörgyakorló figyelmét a prémiumra vonatkozó szabályok megtartására, és annak megfelelő vezetői döntést kellett volna előkészítenie.
Fellebezés majd megismételt eljárás
Az elsőfokú bíróság és a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság eljárását követően a Kúria végzésével a másodfokú részítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította.
A megismételt eljárásban – a másodfokú bíróság által- hozott határozat az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta, a felperest terhelő kereseti illeték összegét leszállította, egyebekben helybenhagyta. A másodfokú bíróság határozata szerint a prémiumfeladatok valós kiértékelése nem történt meg, célja pedig a teljesítménytől független munkabéren felüli további díjazás volt a tanúvallomások alapján.
| Munkajogi kiskönyvtár 5.: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése |
|---|
|
A kiadvány az új Ptk. hatálybalépésével módosult jogszabályi rendelkezésekre is felhívja a figyelmet, mellékleteként iratminták is segítik a jogalkalmazást. |
A Kúria döntése
A Kúria a törvényszék részítéletét hatályában fenntartotta. Határozatában kiemelte: a következetes bírói gyakorlat szerint a prémium meghatározott teljesítmény elérése esetére előre kitűzött, a személyi alapbéren felül járó juttatás. A munkaköri leírásban foglalt feladatok ellátásáért a munkavállalónak a személyi alapbér jár, így a feladatok ellátása többletteljesítmény megkövetelése nélkül nem minősülhet prémiumfeladatnak a prémium rendeltetéséből adódóan.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan foglalt állást arról, hogy 2009. évben szeptemberben utólag kitűzött prémiumfeladatok nem a prémium céljának megfelelően voltak meghatározva, mert többletteljesítmény kifejtését nem igényelték. A felperes munkaköri kötelezettsége volt a kifizetések helyességének az ellenőrzése. A Pp. 206. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő mérlegeléssel értékelték a bizonyítékokat az eljáró bíróságok és állapították meg, hogy a prémiumfeladatok tényleges kiértékelése elmaradt, az utólagos volt, a kifizetendő prémium összegének meghatározását követően történt meg.
Miután 24 munkavállaló esetében az alperes nyereségéből jelentős összegű, 31 millió forintot kitevő prémiumok kifizetése történt szakmai előkészítés hiányában, kiértékelés nélkül az alperes gazdálkodását érintően, így a felperes kötelezettségszegése jelentős mértékű.
