Rendkívüli munkavégzés munkanap-áthelyezéskor – a hét kérdése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkanap-áthelyezéssel érintett héten, amikor ennek következtében a naptár szerinti munkarendtől való eltérés miatt szombatra esik a munkavégzés (azaz hétfőtől péntekig negyvennyolc óra a rendes munkaidő), elrendelhető-e heti negyven órás munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók számára még ezen felül rendkívüli munkavégzés is?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 99. § (8) bekezdése alapján az Mt. 102. § (5) bekezdése szerint meghatározott munkarendet, azaz az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti nap miatti megváltoztatását alkalmazó munkáltatónál – munkaidőkeret hiányában – a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontja nem irányadó.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

Az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Ettől tehát, azaz a munkaidő-beosztás heti negyvennyolc órás felső mértékétől a megváltozott munkaidő-beosztású héten munkaidő-keret hiányában is el lehet térni.

Munkaidő-keret esetén a munkaszüneti napok miatt megváltozott munkaidő-beosztástól független eltérési lehetőséget a munkaidő-beosztás heti negyvennyolc órás felső mértékétől az Mt. 99. § (7) bekezdése tartalmazza, amely kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni. Ebből következően tehát lehetőség van további rendes munkaidő elrendelésére is, nem szükséges rendkívüli munkaidőt elrendelni.

Válaszadó: dr. Rácz Réka. További kérdésket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).