Rendkívüli munkavégzés munkanap-áthelyezéskor – a hét kérdése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkanap-áthelyezéssel érintett héten, amikor ennek következtében a naptár szerinti munkarendtől való eltérés miatt szombatra esik a munkavégzés (azaz hétfőtől péntekig negyvennyolc óra a rendes munkaidő), elrendelhető-e heti negyven órás munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók számára még ezen felül rendkívüli munkavégzés is?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 99. § (8) bekezdése alapján az Mt. 102. § (5) bekezdése szerint meghatározott munkarendet, azaz az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti nap miatti megváltoztatását alkalmazó munkáltatónál – munkaidőkeret hiányában – a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontja nem irányadó.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

Az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Ettől tehát, azaz a munkaidő-beosztás heti negyvennyolc órás felső mértékétől a megváltozott munkaidő-beosztású héten munkaidő-keret hiányában is el lehet térni.

Munkaidő-keret esetén a munkaszüneti napok miatt megváltozott munkaidő-beosztástól független eltérési lehetőséget a munkaidő-beosztás heti negyvennyolc órás felső mértékétől az Mt. 99. § (7) bekezdése tartalmazza, amely kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni. Ebből következően tehát lehetőség van további rendes munkaidő elrendelésére is, nem szükséges rendkívüli munkaidőt elrendelni.

Válaszadó: dr. Rácz Réka. További kérdésket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.