Ritkán kerül biztosítás a cafeteria-keretbe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közvetlenül pénzzé tehető, vagy rögtön felhasználható juttatások népszerűek egy friss felmérés szerint.


Biztosítás helyett inkább pénzzé tehető vagy azonnal felhasználható juttatást kínálnak munkavállalóik számára a cafeteria-keretben a vállalatok – mondta Fata László független cafeteria-szakértő.

A szakember tapasztalatai szerint még ha a munkáltató által kínált gondoskodó juttatás, így például a kockázati élet-, baleset- vagy betegségbiztosítás a munkavállalók által választható kínálatba is kerül, kicsit mindig háttérbe szorul. A cafeteriatrend.hu évente felméri, mely juttatási elemek lennének fontosak a munkavállalók számára. Az eredmények szerint az étkezés és az egészségmegőrzés élen jár, de ha választani kell a cafeteria-rendszeren belül, a munkavállalók inkább a közvetlenül pénzzé tehető, vagy rögtön felhasználható juttatásokat helyezik előtérbe.

Pedig a hatályos törvény szerint amennyiben a kockázati élet-, baleset- és betegbiztosítás díja személyenként és havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, akkor adó- és járulékmentesen köthető, így a munkavállaló azonos összegből széleskörű szolgáltatást nyújtó csomaghoz juthat – mondta. 

 

A munkáltatón keresztül háromféleképpen igényelhető biztosítás – tette hozzá. Sok társaság – a már említett – cafeteria-rendszeren belül kínálja, választható opcióként. Emellett terjednek azok az értékesebb, a cafeteria-juttatásokon felül kötött egészség- és életbiztosítások, amin keresztül a munkáltató kifejezheti gondoskodását. Az utóbbi hónapokban azok a lehetőségek is egyre népszerűbbek lettek, amikor a munkavállaló fizeti a biztosítást, ugyanakkor a munkáltatón keresztül kedvezményesebb feltételeket kap a biztosítótól. Ennek az oka, hogy a vállalat nagyobb kockázatközösséget tud megjeleníteni – mondta Fata László.

Kiemelte: bármilyen kockázati biztosítási konstrukcióról legyen szó, fontos, hogy a munkáltató megfelelő módon és gyakorisággal tájékoztassa a munkavállalókat arról, hogyan és mire lehet használni a biztosítást. Bár számos nagy munkáltatónál van csoportos baleset-, betegség-, vagy életbiztosítás, kevésbé kommunikálják a munkatársak felé, ezért a kockázati esemény (betegség, baleset) bekövetkeztekor a dolgozók elfelejtik igénybe venni – fűzte hozzá.

Fata László úgy vélte, ha a munkáltató a cafeteria mellett külön biztosítást köt egy dolgozói körre, kedvezőbb feltételekkel jelenik meg a munkaerőpiacon.

Kozek András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) életbiztosítási tagozatának munkatársa szintén úgy nyilatkozott, hogy biztosítást főként a cafeteria-kerettől függetlenül, a dolgozók iránti elkötelezettség kimutatásaként kötnek a vállalatok.

Hozzátette: a kockázati biztosítás létező, növekvő szegmens, de elterjedtsége a kkv-k körében lényegesen alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztosítási összegek rendkívül alacsonyak. Az európai átlagnál nagyságrendekkel kevesebbet költenek a magyar vállalatok biztosításra, aminek alapvető oka, hogy a nyugat-európai biztosítási kultúrában a kockázati szolgáltatások mellett a nem kockázati – például nyugdíjcélú elemek – is jelentős szerepet játszanak, ez viszont Magyarországon az adózási szabályok miatt nem jellemző.

Oláh Attila, a Groupama Biztosító kockázati- és személybiztosítási főosztályának vezetője viszont azt tapasztalta, hogy a kisvállalkozásoknál és a nagyobb cégeknél egyaránt gyakori, hogy alkalmazottaikra kockázati biztosítást kötnek. Kifejtette: a nagyobb cégek inkább mindenkire kiterjedő pluszjuttatásként, illetve gondoskodásként kötik meg ezeket, jellemzően eltérő biztosítotti csoportokat létrehozva eltérő szolgáltatási tartalommal.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.