Sok fiatalnak hiányzik a munkahelyi megbecsültség


A dolgozó fiatalok fele, 51 százaléka érzi biztosnak a munkahelyét, mindössze 11 százalékuk mondta bizonytalannak az állását – állapította meg a K&H ifjúsági index felmérés a harmadik negyedévben. Az elmúlt fél évtized a dolgozó magyar fiatalok munkahelyeinek stabilitásában romlást hozott, miközben munkahelyi megbecsültségük nagyjából változatlan maradt, bár az idén hullámzó eredmények születtek.

A dolgozó fiatalok fele, 51 százaléka stabilnak látta az állását az idei harmadik negyedévben, ez hasonló az év második három hónapjában mért – 52 százalékos -– eredményhez – derül ki a K&H felméréssorozatából, amely a fiatalok munkahelyükhöz fűződő viszonyát vizsgálta.

Biztos vagy instabil?

A friss eredmények szerint a megkérdezettek majdnem negyede vélte úgy, hogy nagyon stabil az állása, míg 27 százalékuk inkább stabilnak, mint ingadozónak látta a foglalkoztatásukat. A legtöbben azok voltak, akik szerint átlagos a munkahelyi helyzetük: arányuk meghaladta a 37 százalékot, azaz tízből majdnem négyen voltak ezen a véleményen. Egyáltalán vagy nem igazán stabilnak a válaszadók 11 százaléka tartotta a helyzetét. Az 51 százalékos átlag érték az első két csoport összesített véleményét tükrözi. Ezen belül Budapesten a helyüket többé vagy kevésbé stabilnak tartók aránya 66 százalék volt, míg a vidéki kisvárosokban csupán 36 százalék.

Nem is olyan régen, 2017 közepe és 2020 közepe között a munkahelyüket stabilnak tartó fiatalok aránya még 63–71 százalék közé esett, ezt követően zuhant ez a kétharmad körüli arány 2021 közepére 50 százalék környékére, azóta pedig ezen a szinten stagnál a mutató.

Megbecsülik őket?

Más a helyzet a fiatalok véleményében arról, hogy mennyire becsülik meg őket a munkahelyükön. Azok aránya, akik úgy érezték, hogy eléggé vagy kifejezetten megbecsülik őket, 36 százalék volt 2017 közepén és 39 százalék 2023 harmadik negyedévében. A két adat nagyjából hasonlóan alakult végig ebben az időszakban, eltekintve néhány pozitív és negatív kilengéstől.

Forrás: K&H ifjúsági index


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.