Sokba kerülhet a gyors munkaerő-bővítés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ahogy a fejlett országok kilábalnak a gazdasági válságból, a szervezetek egy dolgozóra vetítve akár 104 550 dollárnyi termelékenységcsökkenést is elszenvedhetnek . A PwC új kiadványa rámutat, hogy a gazdasági környezet javulásával számos szervezet megszokáson alapuló döntéseket hoz – sietnek új munkaerőt felvenni, amint megindul a gazdasági növekedés.
Nagy a kísértés, hiszen a vállalkozások úgy érzik, kompenzálniuk kell a válság ideje alatt végrehajtott létszámcsökkentéseket, illetve ellensúlyozniuk kell az egyre több felmondást, melyek oka, hogy a nehéz idők során kiábrándult munkavállalók új lehetőségeket keresnek. Az eredmény: fokozódó globális harc a tehetségekért.
A PwC Key Trends in Human Capital 2014 című friss felmérése szerint a vállalkozások sokat nyerhetnek, ha felhagynak ezzel a szokással. Jelentősen javulhat a hatékonyság, amennyiben először a meglévő munkaerő-állománnyal elérhető növekedésre koncentrálnak, majd csak lassan kezdik növelni munkavállalóik számát. Így növelhető az emberi erőforrásba történő befektetések megtérülési rátája (ROI), vagyis a munkavállalókra fordított egységnyi pénzösszegre jutó nyereség.
A PwC kutatása rávilágít, hogy sokba kerül a vállalkozásoknak, ha nem képesek intelligensen növekedni – az egy munkavállalóra eső határprofitot vizsgálva például több mint 50 000 dollárba a bankszektorban, illetve 104 550 dollárba a közműszektorban.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.
Részletes információ >>
|
„A gazdasági válság utáni fellendülés idején a humántőkére vonatkozó döntések emelhetnek ki egy vállalkozást az átlag közül. Nem ez az első válság, amelyet a cégek átvészeltek, és legtöbben a megszokott döntéseket hozzák ilyenkor – új munkaerőt toboroznak a növekedéshez” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.
„Kutatásunk adatai alapján ez a folyamat már elkezdődött, és intenzív verseny folyik a tehetségekért. Fel kell hagyni ezzel a szokással, mivel van más út is. A másoknál jobban teljesítő vállalatok azok lehetnek, amelyek sikeresen képesek koncepciót váltani, és a válság idején alkalmazott »ugyanazt kevesebb emberrel« szemléletről átállnak a »többet ugyanannyival« megközelítésre” – hangsúlyozza a szakember.
Az intelligens növekedés egy stratégiai szemlélet, mely a vállalatok emberi erőforrás tervezését segíti. Az elképzelés szerint a vállalatoknak a meglévő munkaerő-állomány termelékenységének és teljesítményének maximalizálását kell célul kitűzniük. Szintén jelentős tényező, hogy az automatizálás által optimalizálható a termelékenység, a tervezésnél figyelembe kell venni a legújabb technológiai megoldásokat, melyek szerepet játszhatnak a tudás alapú folyamatok megváltozásában.
A PwC Saratoga felmérésének Európára vonatkozó adatai rávilágítanak, hogyan múlják felül az intelligens növekedés alapelveit alkalmazó, magas teljesítményt nyújtó vállalatok versenytársaikat. Az eredmény felső kvartilisába tartozó vállalatok hatékonyabban toboroznak új munkaerőt (egy-egy pozíciót 23 nap alatt betöltenek, az átlag 35 nappal szemben), körültekintőbben társítják az embereket a munkahelyi feladatkörökhöz, és az elkötelezettség növelésével és a továbbképzés támogatásával nagyobb termelékenységre ösztönzik dolgozóikat (a javadalmazás 1,5%-át tanulásra és fejlesztésre fordítják, a 0,9%-os európai átlaggal szemben).
A megfelelő dolgozókat gyorsabban találják meg, a munka elvégzéséhez szükséges kompetenciáik erősebbek, a munkavállalók elkötelezettebbek és produktívabbak (a távollétek aránya a jól teljesítő cégeknél 2,2%, az európai 3,7%-os mediánértékkel összehasonlítva), valamint átlagosan tovább maradnak a cégnél (az átlag 7 évvel szemben jellemzően 12 évet).
Bencze Róbert szerint a szervezetek világszerte tehetségmenedzsmenttel kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek, köztük néhány teljesen új típusú problémával is. A kiemelkedő tehetségekért folyatott verseny intenzívebb mint valaha, és soha nem volt ilyen nagy a nyomás az emberekbe fektetett beruházás megtérülési rátájának maximalizálására. A jó döntések tudáson, megértésen és elemzésen alapulnak. Ez a HR-szakemberek számára kihívás, miközben bizonyíthatják a HR stratégiai jelentőségét. A legjobb vállalatok a tehetség-ellátottság előrejelzésére és toborzási döntéseik meghozatalához elemzéseket alkalmaznak, ami segíti őket egy fejlettebb és fenntarthatóbb üzleti érték megteremtésében.
