Súlyos szankció vár a fiktív munkaerő-kölcsönzőkre
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.
A BDO közleménye idézi Hangyási Gábort, a BDO Legal adójogi osztályának vezetőjét, aki elmondta: ” a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ellenőrzése során feltárt, adóelkerülési célból létrejött jogviszonyokat az adóhatóság átminősítheti, ha a kölcsönbe vevő cég olyan személyeket kölcsönöz ki, akiket korábban saját maga, közvetlenül alkalmazott”.
Jelezte: az átminősítéssel az adóhivatal a kölcsönbe adó vállalkozás által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi felelősséggel is járhat.
Munkajogi Mesterkurzus 2019
A munkajogi szabályozás talán legbonyolultabb része a munkaidő és pihenőidő rendszerére vonatkozik. A számos, egymásra épülő rendelkezés átlátása nem egyszerű feladat, azonban alkalmazása minden munkáltatónál szükséges, a mindennapi munka része. Háromrészes képzéssorozatunk célja, hogy a résztvevők teljes áttekintést kapjanak a munkaidőre vonatkozó szabályokról, és képesek legyenek azokat a gyakorlatban is alkalmazni.
További információ és jegyek >>
Felhívták a figyelmet arra: a jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, amelyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tételt tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint. A bejelentés elmulasztása személyenként 1 millió forintos bírsággal jár. Így a büntetés már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is több tízmillió forintot érhet el.
A közlemény szerint a munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak az ágazat tisztességes szereplőihez is, így célszerű, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat még a vizsgálatok előtt feltárják.
Emlékeztettek: a Pénzügyminisztérium összesítése szerint 2017 végén 844 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, ezek összesen közel 6 ezer belföldi foglalkoztatóval szerződtek, eközben 160 ezer munkavállalóval léptek munkajogi kapcsolatba.
(MTI)
