Az Európai Unió rendelkezésének megfelelően 2021. április 1-jei hatállyal megváltoztak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfakezelési szabályai is és megszűnik a fordított áfa alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb esetben.
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.
A fordított áfázás célzott és hatékony eszköznek bizonyult: az adóhivatal ellenőrzési adatai szerint a munkaerőkölcsönzéshez köthető áfacsalások értékének aránya a befizetési kötelezettségekhez képest a 2015-ben mért 15 százalékról 2019-re már 5 százalék alá csökkent.
A NAV megválaszolta a leggyakoribb kérdéseket a gépjárműadóval kapcsolatban, részletezte, miként szűnik meg a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés területén, és sok fontos információt közölt az online számlaadat-szolgáltatásról.
A munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások túlnyomó többsége esetében megszűnik a fordított áfa április elsejétől, vagyis nem a szolgáltatás igénybevevője, hanem az ügyletet teljesítő adóalany lesz köteles megfizetni (és áthárítani) az áfát.
A friss szabályozási változásokra is tekintettel a jelen cikk a munkaerő-kölcsönzés látszatának megteremtésével összefüggő visszaélések adójogi tapasztataival foglalkozik.
A munkaerő-kölcsönzés további terjedésében bízik a a gazdasági élet kiszámíthatatlansága miatt a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége.
Az év elején mintegy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Magyarországon, számuk áprilisban a koronavírus-járvány miatt 120 ezerre csökkent, augusztustól azonban ismét megnőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre, így számuk az év végére elérheti akár a 200 ezret is.
Magyarországon a koronavírus-járvány tavaszi hullámában kényszerű létszámleépítések hatására a kölcsönzött munkavállalók iránti igény 40 százalékkal csökkent, nyáron azonban már átlagosan a járvány előtti termelési szintek 90 százalékán működtek a vállalatok.
Munkakeresők tízezrei fordultak a munkaerőkölcsönző vállalatokhoz a járványhelyzet miatti válság során, miközben egyes szektorokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni.
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra számos speciális szabály vonatkozik. A munkaviszony megszüntetése is egy olyan terület, ahol az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmaznunk, amelyek célja egyrészt a munkaviszonyban részt vevő három szereplő jogosultságainak és kötelezettségeinek elhatárolása, másrészt a munkaerő-kölcsönzés rugalmasságának biztosítása a munkáltató által történő munkaviszony-megszüntetés könnyebbé és olcsóbbá tételével.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között, több jogszabályi rendelkezést az általánostól eltérően kell alkalmazni. A kölcsönzött munkavállaló által a kölcsönvevőnek, továbbá a kölcsönvevő által a munkavállalónak okozott kár tekintetében szintén speciális szabályok alkalmazandóak, amelyekre kihatással lehetnek a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban foglaltak is.
A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén igényelhető bértámogatást. Az intézkedés több ezer munkavállaló számára jelenthet megoldást, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés ellenére se veszítsék el munkájukat. A Prohuman munkaerő-kölcsönző összegyűjtötte a bértámogatás igénybevételének legfontosabb tudnivalóit. A meghosszabbított programra augusztus 31-ig adható be igénylés.
A Work Force hat pontban foglalta össze azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a foglalkoztatóknak szembe kell nézniük azután is, hogy az élet „visszatér a rendes kerékvágásba”.
A koronavírus-járvány okozta válságot követően jelentősen megváltozik a foglalkoztatás szerkezete, felerősödnek az alternatív foglalkoztatási módok és a munkaerő-kölcsönzés, a home office pedig sokkal kidolgozottabbá és elfogadottabbá válik - erre számít a munkavállalók jelentős része egy felmérés szerint.
A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma; míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra - hívta fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
Jó néhány kiemelten fontos munkajogi jogintézmény központi kategóriája a munkavállalói kötelezettségszegés.
Gyakori, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.
A NAV ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek.
Az adóhatóság megyei (fővárosi) igazgatóságai január 31-től megkezdik a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató adózók ellenőrzését.