A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma; míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra - hívta fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
Jó néhány kiemelten fontos munkajogi jogintézmény központi kategóriája a munkavállalói kötelezettségszegés.
Gyakori, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.
A NAV ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek.
Az adóhatóság megyei (fővárosi) igazgatóságai január 31-től megkezdik a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató adózók ellenőrzését.
A vagyonvédelemben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli nyomozói, a szervezet több mint egymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek - közölte a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.
A munkaerő-kölcsönzés egy speciális háromoldalú jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkajogviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.
A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő közötti jogviszony polgári jogi jogviszony, ebből fakadóan erre a megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, míg a munkavállaló és a kölcsönbeadó közötti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyve rögzíti a szabályokat. Jelen cikkünkben ez utóbbit vesszük górcső alá.