Szabadság készenléti jellegű munkakörökben

Szerző: dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2015. április 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató 2013. augusztus 1-től – naptári évre szóló választása szerint – a munkavállalók szabadságát egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeret, elszámolási időszak) vagy munkanapban, vagy órákban adhatja ki, és tarthatja nyilván. Ez a két eltérő nyilvántartási és elszámolási módszer közötti különbség különösen szemléletes eltérésekhez vezethet, amennyiben a munkavállalók foglalkoztatására nem általános teljes munkaidőben (8 óra) kerül sor.


Általánosnál hosszabb napi munkaidő megállapítására kerülhet sor – a felek megállapodása alapján – a készenléti jellegű munkakörökben. Ilyen jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. A gyakorlatban ilyen munkakör például a portás, biztonsági őr, esetleg karbantartó stb.

Ekkor a munkaszerződés szerinti napi munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető. A hosszabb teljes napi munkaidőre a munkavállalónak ugyanannyi – az egyenlő bér elve szerinti – munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidő mértéke eltérő. Így például a munkavállalót a napi 12 órás munkaidő teljesítése esetén illeti meg a minimálbér, vagy éppen a garantált bérminimum. Ezen túlmenően a készenléti jellegű munkakörökben – írásbeli megállapodás alapján – lehetőség van arra, hogy a munkavállaló napi beosztás szerinti munkaideje akár a 24 órát is elérje.

Tegyük fel, hogy a munkavállaló beosztás szerint 24 óra munkavégzést követően 48 órát pihen, és a szabadsággal érintett munkahét beosztása a következők szerint alakul, és az adott évben 20 munkanap szabadság illeti meg:

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
24 óra szabadnap szabadnap 24 óra pihenőnap pihenőnap 24 óra

Amennyiben a munkavállaló ezen a héten szabadságon van, és a szabadságot munkanapokban számoljuk el, az a következők szerint alakul:

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
szabadság szabadság szabadság szabadság pihenőnap pihenőnap pihenőnap
12 óra 12 óra 12 óra 12 óra pihenőnap pihenőnap 12 óra

Azaz, munkanapos elszámolás esetén a munkavállaló számára a hét minden napjára – kivéve a pihenőnapot és a munkaszüneti napot – a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt (jelen esetben 12 órát) kell elszámolni, a munkavállaló munkaidő-beosztásától függetlenül, és ezzel párhuzamosan a munkavállalót megillető szabadság összesen 5 munkanappal csökken.

A szabadság órákban történő elszámolása és nyilvántartása esetén első lépésben a munkavállalót megillető 20 munkanap szabadságot „át kell váltani” órákra, azaz a napi munkaidővel meg kell szorozni a munkanapok számát. Ebből jelen esetben 240 óra adódik. Az elszámolás pedig az alábbiak szerint alakul:

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
szabadság szabadság szabadság szabadság pihenőnap pihenőnap szabadság
24 óra 0 óra 0 óra 24 óra pihenőnap pihenőnap 24 óra

Ahogyan a fentiekből kitűnik, az órás elszámolás során a munkavállaló a munkaidő-beosztásával azonos időre mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, és szabadságát is ennek megfelelően kell elszámolni. A szabadnapokra 0 órát (gyakorlatilag ezen a napon a munkavállaló nem szabadságon van, hanem szabadnapját tölti, hiszen 0 órára menne szabadságra), míg a 24 órás beosztással érintett napokra pedig 24 órát kell figyelembe venni, így a munkavállaló éves szabadsága a hét végére 72 órával csökken.

Természetesen mind a munkaidőkeretben beosztható órák számának meghatározásakor, mind a szabadság idejére fizetendő távolléti díj számításakor a fentebb meghatározott óraszámokat kell számolni. Így jelen példa szerinti esetben a munkanapos elszámolásban 60 órára, míg a második esetben 72 órára kell távolléti díjat fizetni; „cserébe” a munkavállaló szabadsága a második esetben nagyobb mértékben csökken.


Kapcsolódó cikkek:


Egyszerűsített foglalkoztatás: előnyök és hátrányok
2019. február 20.

Egyszerűsített foglalkoztatás: előnyök és hátrányok

Átmeneti, pár napos munkák esetén a magas közterhek arra csábíthatják a munkáltatókat, hogy inkább bejelentés nélkül foglalkoztassák munkavállalóikat. Ezt elkerülendő alkotta meg a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait.

Leépít a Magyar Posta
2019. február 18.

A leépítés elsősorban az irányítási-adminisztratív területeket érinti, többségében a fővárosi munkahelyeken.

Felmérik a munkavállalók sztrájkkészségét
2019. február 15.

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság - jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A minimálbér betartását is ellenőrzi a NAV és a Munkaügyi Hatóság
2019. február 15.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban országszerte közösen ellenőrzik, hogy a gazdálkodók betartják-e a 2019. január 1. óta hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló szabályokat.