Szabályzat nélkül sokba kerül az ajándékutalvány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vigyázzunk az ajándékutalvány-osztáskor: a szabályok megszegése esetén 51,17 helyett 100 százalék lehet az utalványok közterhe.

Az év végi juttatások egyik főszereplője lehet idén is az ajándékutalvány. Sokszor halljuk, hogy ez a juttatás korlátlanul adható 51,17 százalékos közteherrel, mivel az ilyen utalvány egyes meghatározott juttatásként adózik majd. (Az egyes meghatározott juttatások után a juttatás értékének 1,19-szeresére kell számolnunk 16% személyi jövedelemadót és 27% EHO-t.)

Ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz, és az apró tévedések, félreértések különösen sokba kerülhetnek egy-egy munkáltatónak, hiszen a kiadott juttatás jövedelemnek minősülhet, amire közel 100 százalékos közterhet kell majd fizetniük.

Ha szabályosan akarjuk adni egyes meghatározott juttatásként az ajándékutalványt, akkor ennek kereteit a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. paragrafusában találjuk.

Itt név szerint is megjelenik az ajándékozás:

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
a) a legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt
aa) a munkáltató a munkavállalójának […] juttatja…
(5) E § alkalmazásában
a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

Ebből az látszik, hogy ha maximum háromszor ad a munkáltató ajándékutalványt, és egyik juttatás alkalmával sem lépi túl a 9800 forintos értékhatárt, akkor egyértelműen 51,17 százalék közterhet kell fizetnie.

Ha azonban több mint háromszor adunk ajándékutalványt, ha lesz olyan alkalom, hogy 9800 forintnál nagyobb értékű juttatást adunk, akkor ez a fenti szabály alapján sajnos nem adózhat kedvezményes 51,17százalékos közteherrel.

Már az is gondot jelent, ha négyszer adtunk 1000 forintos értéket. Ekkor az első három kiadást adóztathatjuk 51,17 százalékos közteherrel, de a negyedik ezresre jövedelemként kell megállapítani és megfizetni az adóterheket.

Ugyanígy nem lehet csekély értékű ajándék az egy alkalommal adott 10 000 forintos utalvány sem. Ekkor megoldást jelenthet, hogy két adagban adjuk át ezt. Így simán beleférünk a 3X98000 forintos korlátozásba.

Ha nem férünk bele a csekély értékbe

Nagyobb értékű ajándékozás esetén nehéz lesz a csekély értékű ajándék definícióját betartani. Ekkor azonban segíthet rajtunk a személyi jövedelemadótól szóló törvény a 70. paragrafusának 1a) pontja.

(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:
a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló […] részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló […] által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján
ba) több munkavállaló […] részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;

Tehát ha nem fértünk bele az előzőekben meghatározott csekély értékű ajándékozásba, akkor is adhatjuk az ajándékutalványt 51,17 százalékos közteherrel, ha betartjuk a 70. paragrafus 1a) szakaszát., vagyis ha mindenkinek egyformán adunk, vagy mindenki egyforma értékű keretösszeg terhére választhatja ezt (pl. cafeteria rendszerben). E szabály betartása esetén még összegszerű korlátozást sem kapunk az ajándékutalvány kiadására, csak azt a kitételt, hogy ne lehessen fogyasztásra, készétel vásárlására felhasználni.

Ha azonban nem egyforma összegben kapnak ajándékutalványt a dolgozók, vagy nem egyforma mértékű keretösszegből választhatják ezt, akkor bizony kell ehhez az ajándékutalvány osztáshoz egy szabályzatot készítenünk. Ráadásul a szabályzatban a törvény szövege szerint kell meghatároznunk a juttatásban részesülők csoportját. Az nem lesz megfelelő, ha a csoport kritériumok közt munkateljesítménnyel kapcsolatos ismérv jelenik meg, de kerüljük az egyenlő bánásmódot sértő, diszkriminatív jellemzőket is.

Természetesen, ha szabályzattal működő cafeteria rendszerben választhatnak a dolgozók ajándékutalványt is a menüből, és megfelelő módon képeztük a csoportokat, akkor a cafeteria szabályzat jó lesz a fenti célra is. Nem kell külön az ajándékutalványra szabályzatot készíteni.

Ha azonban nem egyformán, nem csekély értékben, nem cafeteria szabályzatunk alapján adtuk az ajándékutalványt, akkor neki kell látni a szükséges szabályzat elkészítésének.

Ennek hiányában bizony nem 51,17 százalék lesz az ajándékutalvány közterhe, hanem egyéb jövedelemként közel 100 százalék adót kell fizetnünk a kiadott érték után.

A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.

---