Szám nélküli bérajánlási megállapodás született

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. július 15.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel aláírta a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást. Ebben konkrét szám nem szerepel, csak annyi, a nettó keresetek vásárlóértékét meg kell őrizni. A munkaadók és a munkavállalók már más inflációs adatot tartanak fontosnak.


A miniszter az aláírás előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: olyan ajánlás született a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), amelyet minden partner vállalni tud. Kiemelte: az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését. Ezenkívül a béremelések nem vezethetnek munkahelyek elvesztéséhez – idézte a megállapodást.

A megállapodást Rolek Ferenc, Gaskó István és Varga Mihály mellett Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke látta el kézjegyével.

Bár Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is elmondta, későn született a megállapodás, de sok ágazatban már várták az ajánlást, amely így fontos iránytű.

Gaskó István az aláírás előtt emlékeztetett: az elmúlt öt évben a munkavállalók reálkeresete csökkent, 2013-ban azonban már emelkedés indulhat annak köszönhetően, hogy ha nem is jelentősen, de meghaladja az infláció mértékét a bérajánlás. Elmondta, hogy az ajánlásban konkrét szám nincs, de egyértelmű az utalás a 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációs előrejelzésére.

Gaskó István jelezte: a gazdasági szereplők az ajánlásokat eddig komolyan vették, és még most sem késő ajánlást tenni, hiszen vannak ágazatok – villamosenergia-ipar, vasúti közlekedés, bányászat – ahol várják a megállapodást. Kifejtette: a munkavállalói oldal reméli, hogy a versenyszféra azon területein, ahol még nem volt idén bérfejlesztés, alkufolyamatok indulnak a bérekről. Ő is kiemelte, hogy a foglalkoztatás megőrzésének prioritása van, vagyis a béremelés nem mehet a munkahelyek rovására.

“Sokaknak már kicsit késő a bérajánlás”, sok helyen már megkapták a béremelést, “de vannak ágazatok, vállalatok ahol ez még mindig elkel” – fogalmazott Rolek Ferenc. Emlékeztetett arra, hogy az inflációs várakozás 5 százalék körül volt, amikor az idei minimálbérről megállapodtak, a konvergenciaprogramban 3,1 százalék szerepel, míg a legfrissebb előrejelzések 2 százalék körül vannak. Ebben a változó környezetben helyes is, hogy rugalmas megállapodás született – vélekedett az MGYOSZ alelnöke.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Újabb gazdaságvédelmi akcióterv jön, a foglalkoztatás az ITM-hez kerül
2019. december 13.

Újabb gazdaságvédelmi akcióterv jön, a foglalkoztatás az ITM-hez kerül

A kormány jövő év február-márciusban újabb gazdaságvédelmi akciótervvel segíti a magyar gazdaság szereplőit, ami egyebek között további adócsökkentést és adóadminisztráció-mérséklést jelent - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. A foglalkoztatási és munkaügyi terület jövőre az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül.

Nemet mondani – a munkáltatói utasítás megtagadása
2019. december 12.

A jogszerű munkáltatói utasítások betartásának elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi következményekkel is járhat. Ám vannak esetek, amelyekben a munkavállaló nemet mondhat, sőt egyesekben egyenesen kötelező az utasítás megtagadása.

Moody’s: Európában a régiónkat sútja leginkább a munkaerőhiány
2019. december 9.

Európán belül a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány, és ez növekedési kockázatként is terheli a térség kilátásait - áll a Moody's Investors Service hétfőn Londonban ismertetett éves szektorjelentésében.