Szombati munkavégzés: milyen pótlék jár?


Napjainkban a szombati munkavégzés – főleg a kékgalléros munkavállalók körében –elterjedtnek számít, a hozzá kapcsolódó szabályozás néha mégis fejtörést okoz a munkáltatóknak. A munkáltatók elbizonytalanodhatnak, hogy ugyan szombati munkavégzésért járó bérpótlék nincs, de az adott helyzetben tartoznak-e egyéb külön pótlékkal a munkavállalók felé, esetleg kötelesek-e egy másik pihenőnapot biztosítani a szombatra beosztott munkavállalók számára.

Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 97. § (2) bekezdés].

Kivételesen előfordulhat ugyanakkor az is, hogy az általános munkarendben foglalkoztatottak is kötelesek szombaton munkát végezni. Ennek elrendelésére az Mt. a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek biztosít lehetőséget, aki a munkaszüneti napok kapcsán ezáltal az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását rendeletben szabályozhatja, azaz munkanapjait, illetve pihenőnapjait áthelyezheti [Mt. 102. § (5) bekezdés]. A rendeleti szabályozás akkor indokolt, ha a munkaszüneti nap keddre, vagy csütörtökre esik, ilyenkor a miniszteri rendelet a hétfői vagy a pénteki munkanapot pihenőnapnak minősíti. Ebből következően ezt a kieső munkanapot még az adott hónapban pótolni szükséges, amit a szombati munkavégzés elrendelésével, a szombat munkanapnak minősítésével kompenzálnak. Fontos kiemelni, hogy ez a rendeleti szabályozás csak az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik. Tehát, akit munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban foglalkoztatnak, arra a rendelet hatálya nem terjed ki. Ilyenkor a szombat szokványos munkanapnak minősül, ennek okán az azon a napon teljesített munkaidőért az alábbiak szerint nem jár bérpótlék. Bérpótlék általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak szombati munkavégzés esetén csak akkor jár, ha erre a napra számára a munkáltató rendkívüli munkaidő teljesítését rendeli el.

Az általános munkarendtől eltérően lehet a munkavállalót egyenlőtlen munkaidő-beosztással, munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban is foglalkoztatni [Mt. 97. § (3) bekezdés]. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetőséget kínál arra, hogy a munkavállaló munkaideje ne csak hétfőtől péntekig kerüljön beosztásra, hanem az sokkal rugalmasabban, akár hétvégére is beosztható legyen. Természetesen a munkavállaló mind a munkaidőkeret, mind az elszámolási időszak alkalmazása esetében jogosult hetenként két pihenőnapra, melyek akár egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 105. § (1) bekezdés]. A heti pihenőnapok beosztása helyett a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is kiadható [Mt. 106. § (1) bekezdés].

A munkaidőkeret alkalmazása tehát lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a munkaidő az általános munkarend szerinti pihenőnapokra, azaz hétvégére is beosztható legyen. Ennek megfelelően, ha a munkáltató a munkaidőkeret során munkanapnak minősített szombati napra rendel el munkavégzést a munkavállaló számára, az a munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértékét meg nem haladóan rendes munkaidőnek fog minősülni és nem terheli a munkáltatót pótlék fizetési kötelezettség a pihenőnapi rendkívüli munkaidő kapcsán.

Bérpótlékot a munkáltató abban az esetben köteles fizetni, ha szombaton a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történik a munkavégzés, akkor ugyanis száz százalék bérpótlék jár a munkavállalónak [Mt.143. § (4) bekezdés]. Amennyiben a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít a foglalkoztatott számára, a bérpótlék mértéke ötven százalékra csökken [Mt.143. § (4) bekezdés].

Összességében elmondható, hogy a szombati munkavégzés szabályozását nagyban befolyásolja, hogy a munkavállalót mely munkaidő-beosztási formában foglalkoztatják, hiszen ennek alapján kerül beosztásra a munkaideje és a pihenőideje, illetve eszerint fog alakulni a pótlék rendszere is abban az esetben, ha a beosztástól eltérő foglalkoztatásra kerül sor. Amennyiben a szombati napon történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül, a munkáltatóknak számolniuk kell azzal, hogy pótlék fizetési kötelezettség fogja terhelni őket. Azonban, ha a szombati napra vonatkozóan rendelet vagy az adott munkaidő-beosztási forma írja elő a munkavégzést, abban az esetben a munkáltató nem köteles pótlékot fizetni.

Ezáltal kijelenthető, hogy a szombati napon történő munkavégzés a meghatározott törvényi keretek között elfogadott és jogszerű, annak alkalmazása önmagában nem jár a munkáltatók oldalán többlet kötelezettségekkel.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

A női vezetők, mint gazdaságunk fontos sikertényezői

Egy szervezetben a női vezetők arányának 10%-os növekedése akár 7%-os innovációs teljesítménynövekedést eredményezhet – derül ki a WILL Foundation által készített kutatásból. A legfelsőbb vezetői szinteken lévő nők pedig akár 27%-kal javíthatják a vállalatok pénzügyi teljesítményét, hozzájárulva ezzel a vállalatok sikeréhez. A női vezetők és nők munkahelyi arányos képviseletét vizsgálták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által támogatott kutatásban.

2024. október 21.

Új szakemberek az ország negyedik legnagyobb foglalkoztatójánál

A magyar tulajdonú, de nyolc országban jelenlévő B+N Referencia Zrt. három új vezető kinevezésével erősíti gazdasági területeit. A társaságnak csak idehaza több mint 13 ezer dolgozója van, az új kollégák feladata, hogy tudásukkal minél hatékonyabbá tegyék a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb létesítményüzemeltetőjének működését.