Jóllehet az ügyelet szó tartalmi jelentése a legtöbb ember számára azonos tartalommal bír, mégis azt láthatjuk, hogy a jogi megítélés szempontjából nem közömbös az, hogy az adott munkavállaló hol, pontosabban milyen jogviszony keretei között tölti el az ügyeletét.
A munkaviszony ellentétes alanyi oldalait jellemző, a munkaviszony lényegét meghatározó két jelentős kötelezettség a munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége. Ezek kölcsönös teljesítése hiányában a munkaviszony aligha tudja hosszú távon betölteni rendeltetését.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közkedvelt a munkáltatók körében akkor, ha csak időszakosan, rövid időre, vagy esetileg felmerülő, konkrét feladat ellátásához van szükségük munkaerőre. Ez az atipikus munkaviszony jóval kevesebb adminisztratív terhet jelent és gazdaságilag is kifizetődőbb. Az alábbiakban áttekintjük, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók milyen díjazásra számíthatnak és esetükben hogyan alakul a bérpótlékok mértéke, illetve mire kell figyelniük a munkáltatóknak.
Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.
Bár az alábbi információt már sok szerző papírra vetette, a tapasztalat azt mutatja, hogy sokak számára nem ismert, hogy a Kúria az itt ismertetett döntésében irányt mutatott a munkáltatók számára.
A rendkívüli munkavégzésért külön díjazás illeti meg a munkavállalót. Ez elsődlegesen bérpótlékot jelent, ami azonban bizonyos esetekben megváltható szabadidővel is. Végül, a törvény megengedi a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék átalányként történő fizetését is. Az alábbiakban megvizsgáljuk, mivel járnak ezek a lehetőségek.
