Sztrájk jöhet az önkormányzatoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egész napos sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete 


Újabb, ezúttal egész napos sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szeptember 14-ére – jelentette be az érdekvédelmi szervezet elnöke szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. 

Boros Péterné elmondta: a szakszervezet bruttó 30 százalékos illetménynövelést követel az önkormányzati köztisztviselők számára 2016 októberétől. Június 22-én figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak amiatt, hogy mintegy 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből több mint 24 ezer nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést. Akkor több mint ötven polgármesteri hivatalban tartottak kétórás munkabeszüntetést, a mostani tiltakozás azonban már egész napos lesz és az egész országra kiterjed.

Az MKKSZ elnöke eredményesnek nevezte a júniusi sztrájkot, azt mondta: a dolgozók 15 százaléka vett benne részt, és mintegy ezer olyan ember támogatta őket, aki a sztrájktörvény előírásai miatt nem sztrájkolhatott. 

 

A kormány a szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül a költségvetési törvényben rögzítette, hogy 2017 januárjától megadja az önkormányzatoknak azt a jogot, amellyel régen is rendelkeztek, hogy az illetményalap megállapításáról dönthessenek – idézte fel. Ezt Boros Péterné álságosnak nevezte, mert csak azoknak a helyhatóságoknak adna jogi lehetőséget az emelésre, amelyek ezt finanszírozni tudják. 

Eredménynek nevezte azt, hogy a kormány jogosnak találta a követelést. Hozzátette: bár a kormány az önkormányzati érdekszövetségekkel a szakszervezet tudtával folytatott háttéregyeztetéseket, velük nem jelöltek ki tárgyalási időpontot a követeléseikről, ezért is döntöttek az újabb nyomásgyakorlásról. 

A szakszervezeti vezető ismertette: most mérik fel a részvételi hajlandóságot az egész napos sztrájkban, de „a hangulatból azt érzékelem, hogy többen leszünk, mint voltunk” júniusban. 

Az önkormányzati érdekszövetségekről szólva elmondta: az előző sztrájkkal kapcsolatban egyedül a Megyei Jogú Városok Szövetségével nem tudtak egyeztetni, most azonban ők is megkeresték a szakszervezetet, és szeptember 6-án tárgyal majd Szita Károly elnökkel. 

Beszámolt arról is, hogy készítettek egy jogszabálytervezetet, amelynek a melléklete 30 százalékos keresetnövekedést tesz lehetővé, és ezt az állami tisztviselők napján átadták a kormánynak. Hangsúlyozta: a tervezet nemcsak életpályamodellről szól, hanem finanszírozásról is. 

Az önkormányzati köztisztviselők 2008 óta nem részesültek illetményemelésben, nem változott az illetményalap, ami továbbra is 38.650 forint, ezt szeretné a szakszervezet 50 ezer forintra növelni. Úgy látják, hogy a kistelepüléseken dolgozó köztisztviselők általában a közmunkás bérnek megfelelő összeget visznek csak haza – mondta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.