Sztrájkolnak az önkormányzati dolgozók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Június 22-ére 2 órás sztrájkot jelent be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az önkormányzatoknál – jelentette be a szervezet a Facebook-oldalán.

 


30%-os béremelést követelnek az önkormányzati köztisztviselők – áll az MKKSZ Facebook oldalán megjelent közleményben.

37 ezer önkormányzati köztisztviselőből 26 000 nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést. A jövő évi költségvetés tervezetéből az derül ki, hogy a kormányzat továbbra sem kívánja rendezni helyzetüket.

Az önkormányzati köztisztviselők 2008 óta nem részesültek illetményemelésben, nem változott az illetményalap, ami változatlanul 38.650 Ft. A kistelepüléseken dolgozó köztisztviselők a garantált bérminimumnak megfelelő összeget visznek haza.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A kormányzat éveken keresztül életpályamodellt ígért, az MKKSZ folyamatosan küzdött azért, hogy ez terjedjen ki az önkormányzati köztisztviselőkre is. Az életpálya koncepciót a kormány 2015. december 23-án visszavonta, és más módon kívánja a közigazgatás munkavállalóinak illetményét emelni. Tervek jelenleg csak a kormánytisztviselőkre készülnek, 2018-ig az önkormányzati köztisztviselők még ígéretet sem kaptak.

Az MKKSZ úgy látja, a kormány béremelési intézkedésének elmaradása miatt a települési polgármesteri hivatalok kiürülhetnek, a lakosságot pedig e helyzet miatt a kormány kénytelen lesz a járási hivatalokba terelni.

Ez az önkormányzatiság és egyben a vidék halálát jelenti. Ha nem lesznek kistelepülési önkormányzatok, megszűnik a településgondozás, összeomlik a szociális ellátórendszer, óvodák, bölcsődék zárhatnak be, a kistelepülések nem tudnak fejlesztési forrásokra pályázni, megszűnik a helyi ügyintézés a lakosság és a vállalkozások számára is, utóbbiak a városokba költöznek, így a helyi adóbevételek is csökkennek.

A 2016. június 22-i önkormányzati sztrájk célja a bérek emelése az illetményalap megemelésével vagy a szorzók módosításával, összességében 30%-os keresetnövekedés elérése – zárul a közlemény.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.