Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Június 22-ére 2 órás sztrájkot jelent be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az önkormányzatoknál – jelentette be a szervezet a Facebook-oldalán.
30%-os béremelést követelnek az önkormányzati köztisztviselők – áll az MKKSZ Facebook oldalán megjelent közleményben.
37 ezer önkormányzati köztisztviselőből 26 000 nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést. A jövő évi költségvetés tervezetéből az derül ki, hogy a kormányzat továbbra sem kívánja rendezni helyzetüket.
Az önkormányzati köztisztviselők 2008 óta nem részesültek illetményemelésben, nem változott az illetményalap, ami változatlanul 38.650 Ft. A kistelepüléseken dolgozó köztisztviselők a garantált bérminimumnak megfelelő összeget visznek haza.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
A kormányzat éveken keresztül életpályamodellt ígért, az MKKSZ folyamatosan küzdött azért, hogy ez terjedjen ki az önkormányzati köztisztviselőkre is. Az életpálya koncepciót a kormány 2015. december 23-án visszavonta, és más módon kívánja a közigazgatás munkavállalóinak illetményét emelni. Tervek jelenleg csak a kormánytisztviselőkre készülnek, 2018-ig az önkormányzati köztisztviselők még ígéretet sem kaptak.
Az MKKSZ úgy látja, a kormány béremelési intézkedésének elmaradása miatt a települési polgármesteri hivatalok kiürülhetnek, a lakosságot pedig e helyzet miatt a kormány kénytelen lesz a járási hivatalokba terelni.
Ez az önkormányzatiság és egyben a vidék halálát jelenti. Ha nem lesznek kistelepülési önkormányzatok, megszűnik a településgondozás, összeomlik a szociális ellátórendszer, óvodák, bölcsődék zárhatnak be, a kistelepülések nem tudnak fejlesztési forrásokra pályázni, megszűnik a helyi ügyintézés a lakosság és a vállalkozások számára is, utóbbiak a városokba költöznek, így a helyi adóbevételek is csökkennek.
A 2016. június 22-i önkormányzati sztrájk célja a bérek emelése az illetményalap megemelésével vagy a szorzók módosításával, összességében 30%-os keresetnövekedés elérése – zárul a közlemény.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
