Támogatásokkal segítik a mobilitást
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat többféleképpen lehet csoportosítani. Az egyik szerint megkülönböztetünk kérelemre induló és pályázat alapján nyújtható támogatásokat. Egy másik szerint beszélhetünk béralapú, mobilitást elősegítő vagy munkahelyteremtést- és megőrzést szolgáló támogatási formákról.
A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet tartalmazza a mobilitási támogatásokat. Ezek a támogatások a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása és a lakhatási támogatás.
A Rendelet 7. § (6) bekezdése alapján a támogatások nyújtása során a járási munkaügyi kirendeltség különösen az adott térség munkaerő-piaci helyzetét, a munkaadóval való együttműködés tapasztalatait veszi figyelembe.
A támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a járási munkaügyi kirendeltség még vizsgálja a munkaerő kereslet-és kínálat helyi jellemzőit, a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit, a kirendeltség és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait, a munkaadó által felajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát,az álláskeresők munkához jutási esélyeit, ezen túlmenően a megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit és a foglalkoztatás minőségét is [6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27/B. § (1) bekezdés a)-f) pontok].
A támogatás részletes feltételeiről a támogatást kérő és a kirendeltség hatósági szerződés(eke)t köt, mely szerződés(ek)ben részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a támogatás elszámolására vonatkozó szabályok. A hatósági szerződéshez kötelező mellékletként tartozik egy ún. Általános szerződési feltételek dokumentum, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat www.munka.hu honlapján lehet elérni.
A továbbiakban e támogatások részletes jogosultsági feltételei és szabályai kerülnek ismertetésre.
Helyközi utazás-támogatás
Helyközi utazás-támogatást mely munkáltató igényelhet?
Az a munkaadó, valamint az a személy, aki legalább 6 hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – nyilvántartott álláskereső.
Melyek a támogatás feltételei?
A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető, ha a munkaadó,
- olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, és
- hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – működési körével összefüggő okból – nem szüntette meg, valamint
- megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 11. § – ában foglalt feltételeknek.
A járási munkaügyi kirendeltség a munkáltató költségét a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. § és 4. §-ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint:
- a munkáltató megtéríti a munkavállalónak a munkába járást szolgáló bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának legalább 86 %-át, ha
• belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályán,
• helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
• elővárosi buszon, HÉV-en,
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, réven utazik a munkavégzés helyére.
- a munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni;
A munkáltató azon munkavállaló esetében, aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
Hol lehet a kérelmet benyújtani?
A munkaadó támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó kirendeltségen adhatja be, a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.
Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, azt csak a munkaadó kérelmével együtt nyújthatja be a foglalkoztatást megelőzően.
A csoportos személyszállítás támogatása
Mi minősül csoportos személyszállításnak?
Akkor beszélünk erről, ha a munkaadó saját, vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybevett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.
Mi a támogatás feltétele?
Támogatást igényelhet az a munkaadó, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda- visszautazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
A támogatás további feltételeként meghatározza a Rendelet, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel oda-vissza történő utazása nem, vagy aránytalan nehézséggel oldható meg, valamint a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az 1/2012. (I.26.) NGM rendelet 11.§-ában foglalt feltételeknek. A lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely között oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta – tömegközlekedési eszközzel – a két órát meghaladja.
A csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.
A járási munkaügyi kirendeltség a támogatást a munkaadó részére legfeljebb egy évre állapíthatja meg.
A munkaadó támogatás iránti kérelmét a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltségen adhatja be, az ott rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.
Lakhatási támogatás
2012. október 1-jén került bevezetésre ez a munkavállalási mobilitást elősegítendő támogatási forma a lakhatási támogatás, aminek lényege, hogy ha valaki a lakóhelyétől távol vállalja a munkavégzést, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bérleti díját és a rezsiköltségeit meghatározott mértékig támogatják.
Kik is vehetik igénybe a támogatást?
Mivel fontos cél az álláskeresők számának csökkentése, ezért álláskeresők, vagy a közelmúltban volt álláskeresők támogathatók.
Ez a vissza nem térítendő támogatás azoknak a személyeknek nyújtható, akik
- legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
- pályakezdő álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
- csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
- közfoglalkoztatást követően álláskeresőként nyilvántartottak,
és akik a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében vállalják, hogy a lakóhelyüktől távoli munkalehetőséget is elfogadnak.
De támogatható az a személy is, akit legfeljebb 30 napja munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és az előző 4 kategória valamelyikébe tartoztak a foglalkoztatás megkezdése előtt, vagyis akik korábban álláskeresőként a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei nyilvántartottak.
A jogszabály meghatároz további feltételeket is a támogatás igénybevételéhez. Ezek:
- a munkaszerződést legalább hat hónap időtartamra és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyra kell kötni, és
- az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re kell, hogy legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja.
A munkaviszonyt tágan kell értelmezni, abba belefér a kormányzati szolgálatai jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszony, valamint pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.
A támogatást kizárja, ha az igénylő saját tulajdonú vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló, beköltözésre alkalmas ingatlannal rendelkezik a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát. Ebben az esetben ugyanis saját lakásából is járhat munkába, amely nem tartozik a támogatható körülmények közé.
Szintén nem részesülhet támogatásban az, akinek az utolsó munkahelye (ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történt munkavégzést) annál a foglalkoztatónál volt, amellyel a fent meghatározott munkaviszonyt létesít. Ezzel a támogató azt szeretné elkerülni, hogy a már munkában állókat érdekeltté tegye abban, hogy – a munkáltatóval történő megegyezést követően – munkaviszonyukat megszüntessék, és egy rövid időtartamú álláskeresői nyilvántartást követően ismét a korábbi munkáltatójuknál dolgozzanak.
A támogatott bérleti jogviszony a munkavégzés helyén vagy olyan településen lehet, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát, és aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.
Van-e korlát arra vonatkozóan, hogy mennyi bérért lehet elhelyezkedni?
Igen, előírás, hogy a támogatásban részesülő a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya által olyan rendszeres havi bruttó jövedelmet szerezzen, amely nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát.
A jogviszony létrejöttét érvényes szerződéssel (ami tartalmazza a munkavégzés helyét is), a bérleti jogviszony létrejöttét pedig bérleti szerződéssel kell az igénylőnek igazolnia olya módon, hogy a lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya áll fenn.
A kérelemnek egyebekben tartalmaznia kell:
- a munkáltatóra vonatkozó azonosító adatokat;
- a foglalkoztatni kívánt álláskereső(k)/érintett munkavállaló(k) nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), munkakörét;
- a foglalkoztatás tervezett helyét;
- a munkaadó/munkavállaló költségeinek megjelölését;
- az igényelt támogatás mértékét, időtartamát, havi és teljes összegét;
- a támogatást igénylő nyilatkozatait.
És a legfontosabb: hogyan is néz ki a támogatás?
A támogatás folyósításának időtartama legalább 6, legfeljebb tizennyolc hónap.
A támogatás mértéke a támogatási időszakban harmadidőszakonként, egyre csökkenő mértékben került meghatározásra, és annak mértéke attól is függ, hogy hányan, illetve milyen rokoni kapcsolatban állók veszik igénybe. Ezek alapján három támogatási csoport létezik:
1) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan, 1 fő esetében – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a támogatás folyósítási időtartamának
a) az első harmadában a havi 100 ezer Ft-ot,
b) a második harmadában a havi 60 ezer Ft-ot,
c) a harmadik harmadában a havi 40 ezer Ft-ot
nem haladhatja meg. Két fő nem közeli hozzátartozó együttköltözése esetén is ezen összeget szükséges figyelembe venni.
2.) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a támogatás folyósítási időtartamának
a) az első harmadában a havi 150 ezer Ft-ot,
b) a második harmadában a havi 90 ezer Ft-ot,
c) a harmadik harmadában a havi 60 ezer Ft-ot
nem haladhatja meg, ha az ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül legalább ketten megfelelnek a lakhatási támogatás feltételeinek (azaz a támogatást egy időben igénylik és a bérelt ingatlanba együtt, egy időben költöznek).
3.) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a támogatás folyósítási időtartamának
a) az első harmadában a havi 200 ezer Ft-ot,
b) a második harmadában a havi 120 ezer Ft-ot,
c) a harmadik harmadában a havi 80 ezer Ft-ot
nem haladhatja meg, ha az ingatlant 3 vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támogatás feltételeinek megfelel (azaz a támogatást egy időben igénylik és a bérelt ingatlanba együtt, egy időben költöznek).
Fontos kiemelni, hogy a járási munkaügyi kirendeltségeknek a támogatás megítélésében és összegének meghatározásában mérlegelési lehetősége van.
Milyen költségek támogathatók?
A támogatás a bérleti díjjal (benne a közüzemi díjakkal) kapcsolatos kiadásokra használható fel. Közüzemi díjként a bérleményhez kapcsolódó víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint társasházi lakás bérbeadása esetén a társasház takarításával és állagmegóvással, a bankszámlavezetéssel, postaköltséggel, biztosítással összefüggő költségek vehetők figyelembe. (Gázpalack, gáztartály, valamint szén, fa és egyéb energiahordozók költsége nem vehető figyelembe.)
E kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, vagy ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül kell benyújtania a kérelmezőnek.
Amennyiben a kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően adja be a kérelmező, legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kell csatolnia az érvényes munkaszerződést, illetve a bérleti szerződést.
Amennyiben a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, és az legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül benyújtásra került, abban az esetben a kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolnia az érvényes munkaszerződést, valamint, legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül csatolni kell a bérleti szerződést, továbbá a támogatás feltételeire vonatkozó nyilatkozatait.
A járási munkaügyi kirendeltség a támogatásról a kérelem beérkezését követő 45 napon belül dönt a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.
