Támogatásra pályázhatnak a szülők a bölcsődei ellátáshoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Majdnem 10 milliárd forintos keretösszeggel megjelent a „Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása” című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.

A program elsődleges célja, hogy javítsa a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférést, csökkentse az elhelyezés költségeit, ezáltal is segítve a kisgyermekes szülők munkába való visszatérését.

A kormánynak kiemelt célja, hogy a 3 éven aluli gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma 2020-ig elérje a 60 ezret. A jelentős bölcsődei kapacitásbővítés mellett viszont fontos a munkavállalói oldalról is segíteni a szolgáltatáshoz való hozzáférést – hangsúlyozta az államtitkár. A bölcsődei térítési díj – ellátási formától függően változó mértékű – többletköltséget jelent munkába állás esetén, ami jövedelmi helyzettől és az elérhető szolgáltatásoktól függően befolyásolhatja a munkába való visszatérés lehetőségét is – tette hozzá.

A speciális foglalkoztatási célú támogatás a családi és munkahelyi bölcsődei térítési díj megfizetéséhez járul hozzá, így könnyít a kisgyermekes szülő munkába állásakor felmerülő többletköltségen – emelte ki az Rákossy Balázs. Hozzátette: A program ösztönözni kívánja a munkáltatókat szolgáltatókkal való megállapodások megkötésére, amennyiben egy munkáltató több munkavállalója is igényli a támogatást, ezáltal hozzájárul újabb bölcsődei férőhelyek, kapacitások létrehozásához.

A kiemelt projekt keretében családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde térítési díjához támogatásban részesülhet az a bölcsődei ellátásra jogosult kisgyermeket nevelő, a munkába visszatérő szülő, aki olyan településen él a kevésbé fejlett régiókban, ahol bölcsődei ellátás vagy szabad férőhely nem áll rendelkezésre, és aki a kedvezményezett Magyar Államkincstár elektronikus felületén közzétett felhívás szerint nyilatkozataival és adataival igazolja a felhívásban rögzített feltételeknek való megfelelést.

A támogatás mértéke gyermekenként legfeljebb havi 40 ezer forint lehet, és a támogatás összege nem haladhatja meg a szülő által fizetett személyi térítési díjat. Amennyiben a szülő által fizetett személyi térítési díj eléri a 40 ezer forintot, a támogatás nem lehet kevesebb 40 ezer forintnál – közölte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.