Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Világszerte ígéretes eredményekkel kísérleteznek a rövidebb munkahét bevezetésével, Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom indít pilot projektet a négynapos munkarend megvalósíthatóságát vizsgálva – közölte a vállalat csütörtökön.
Emellett reprezentatív országos kutatásba is kezdenek annak érdekében, hogy felmérjék a hazai munkavállalók és munkaadók véleményét a megoldásról, társadalmi párbeszédet kezdeményezve a témában.
Tesztjelleggel július és október között négy csapat – köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek – négynapos munkarendre áll át a vállalatnál. A csapattagok változatlan alapbér mellett dolgoznak, és kiemelt figyelmet fordítanak a gördülékeny munkaszervezésre és a tapasztalatgyűjtésre.
A közlemény szerint a négyhónapos tesztidőszak legfontosabb célja az információgyűjtés.
Az országos reprezentatív kutatás azt vizsgálja majd, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek a négynapos munkahét kapcsán, és ennek bevezetéséről mi a munkavállalók és az üzleti élet szereplőinek véleménye. A kérdőív júliustól bárki számára elérhető lesz online, emellett célzottan bevonják az üzleti döntéshozókat és a HR szakma szereplőit.
A pilot időszak és a kutatás zárultát követően kerül sor a tapasztalatok kiértékelésére.
A közleményben felidézték, hogy világszerte számos országban indulnak kezdeményezések a munkaszervezési módszerek reformjával kapcsolatosan. Amerikában és Belgiumban már több vállalat is átszervezte működését, Angliában pedig a napokban indul a világ egyik legnagyobb, munkarenddel foglalkozó kísérlete, 70 vállalat részvételével. Azok a külföldi szervezetek, amelyek bevezették a négynapos munkahetet, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet egyensúlyról, magasabb produktivitásról, kevesebb kivett betegszabadságról számoltak be.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
