Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az összes munakabaleset száma ugyanakkor csökkent az első félévben – közölte az NGM munkafelügyeleti főosztálya.
Enyhén csökkent a munkabalesetek száma idén az első fél évben, három napnál hosszabb időre 9969-en váltak munkaképtelenné baleset miatt, szemben az egy évvel korábbi 10 276-tal, a halálos kimenetelű munkabalesetek száma jelentősen, 2016 első hat hónapjában mért 36-ról 45-re emelkedett – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében, amelyet a tárca honlapján tettek közzé.
Az ágazatok közül a gépipar volt a leginkább balesetveszélyes: a január-júliusi időszakban itt 2044 munkabaleset történt. A feldolgozóiparban 1752, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében pedig 1357 esetet regisztráltak, utóbbiak közül 11 halálos kimenetelű volt. Az építőiparban és a mezőgazdaságban 320, illetve 256 munkabaleset történt az év első hat hónapjában, ezek közül 11, illetve 7 volt halálos kimenetelű.
A legtöbb, 1766 baleset Budapesten történt, majd Pest megye következik a sorban 738 és Fejér megye 689 balesettel. A legkevesebb baleset Tolna és Nógrád megyében fordult elő, 142, illetve 200.
A balesetek közül több mint 3400 a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál történt.
A leginkább érintett korcsoport a 35-44 éveseké, a 9969 munkabalesetből 2476 ehhez a korosztályhoz köthető.
A felügyeleti szervek az év első hat hónapjában több mint 55 millió forint munkavédelmi és 250 ezer forint eljárási bírságot szabtak ki – ismerteti a jelentés.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
