Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Enyhén nőtt a munkabalesetek száma az év első három hónapjában: 4646-an váltak baleset miatt három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, míg az előző év azonos időszakában 4633-an, miközben a halálos kimenetelű munkabalesetek száma jelentősen, a 2016 első negyedévében mért 16-ról 22-re emelkedett – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében, amelyet a tárca honlapján tettek közzé.
Az ágazatok közül a gépipar volt a leginkább balesetveszélyes: a január-márciusi időszakban itt 950 munkabaleset történt. A feldolgozóiparban 833, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében pedig 626 esetet regisztráltak, utóbbiak közül 7 halálos kimenetelű volt. A mezőgazdaságban és az építőiparban 144, illetve 136 munkabaleset történt az év első három hónapjában, ezek közül 5, illetve 4 volt halálos kimenetelű.
A legtöbb, 765 baleset Budapesten történt, majd Fejér megye következik a sorban 364 és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 327 balesettel. A legkevesebb baleset Tolna és Nógrád megyében fordult elő, 76, illetve 82.
A balesetek közül több mint 1600 a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál fordult elő.
A leginkább érintett korcsoport a 45-54 éveseké, a 4646 munkabalesetből 1157 ehhez a korosztályhoz köthető.
A felügyeleti szervek az év első negyedévében több mint 24 millió forint munkavédelmi és 70 ezer forint eljárási bírságot szabtak ki – ismerteti a jelentés.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
