Több franciának jár munkanélküli segély


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiterjesztik Franciaországban a munkanélküli segélyre jogosultságot a vállalkozókra és a felmondással távozó alkalmazottakra, ezzel párhuzamosan fokozzák a munkanélküliek ellenőrzését.


Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter a Le Parisien című fővárosi napilapban pénteken megjelent interjúban ismertette azokat az elképzeléseket, amelyeket a kormány elfogadott a szakszervezetek és a munkáltatók között február 22-én aláírt megállapodásból. A segélyezési rendszer átalakítása és kibővítése a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó ősszel beindított munkajogi reformot egészíti ki.

A munkaügyi miniszter a megállapodásban foglaltak jelentős részét támogatja, de jelezte, hogy számos kérdésben a kormány a munkaáltatóknál nagyvonalúbban alakítja a javaslatokat. A munkajogi reformmal ellentétben ezúttal nem rendeletekkel, hanem parlamenti úton hozzák meg az intézkedéseket. 

„Még tartanak a viták, de éppen azért, hogy haladjunk. Több mint tíz évig az ország mozdulatlanságban tespedt, miközben a világ változott. Emmanuel Macront azért választották meg, mert a franciák változást várnak. A közérdeket szolgáljuk. Az állam, a parlament, a munkáltatók és a szakszervezetek is. Minden szereplőnek megvan a maga feladata” – fogalmazott a tárcavezető.  

Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a reform központi eleme, amely alapján nemcsak az elbocsátott, hanem a felmondással távozó alkalmazottaknak is járna ezentúl munkanélküli segély. A szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodás alapján ez abban esetben illetné meg a munkavállalót, ha legalább hét évig dolgozott egy vállalatnál, a kormány öt évet javasol, és feltételül szabná, hogy a felmondással távozó munkavállaló vállalkozói tervekkel rendelkezzen.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A járandóság összege is vita tárgyát képezte. A megállapodásban az szerepel, hogy a felmondással távozók „ugyanolyan feltételekkel kapnak járandóságot, mint bármelyik munkanélküli”. Ezt a kormány elfogadja a miniszter szerint, jóllehet az első elképzelések szerint rosszabbak lettek volna a feltételek.  

Az intézkedés a miniszter szerint évente 20-30 ezer embert érintene és a szociális partnerek által előirányzott 180 millió eurónál „néhány tucat millió euróval többe kerülne”. 

A megrendelés nélküli vállalkozóknak járó esetleges segélyezésben nem kívántak a szociális partnerek egyezkedni, a kormányra bízták a döntést. A miniszter szerint havi 800 euró járna hat hónapon át az olyan vállalkozóknak, akik csődöt jelentettek, és akiknek évi 10 ezer euró körüli nyereségük volt korábban. 

Muriel Pénicaud azt is megerősítette, hogy fokozottabb lesz a munkanélküliek ellenőrzése, ennek érdekében az év végig 600 ellenőrt vesznek fel, az álláskeresőkkel gyorsabban és intenzívebben fognak foglalkozni. 

A törvénytervezetet tavasz végén terjeszti a kormány a parlament elé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.