Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szeptembertől átlagosan 26,5 százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók bére.
Szeptembertől a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel egyeztetett béremelés valósul meg az egészségügyben – mondta az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
Mészáros János közölte: az 2016-ban kormányrendeletben szabályozott módon átlagosan 26,5 százalékos béremelést kapnak a szakdolgozók, a szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére 107 ezer forinttal nő. Minderre 19,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a költségvetés.
Jövőre folytatódik a béremelés, erre 2017-ben 82,6 milliárd forint pluszforrást fordítanak.
A szakdolgozók bére 2017 novemberétől további 12 százalékkal nő, majd 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék lesz a béremelés mértéke.
[htmlbox Kié_a_pénzem?]
Ugyanakkor 2017 novemberétől újra emelkedik a szakorvosok és a szakgyógyszerészek fizetése is, 100-100 ezer forinttal. A szükséges forrásokat a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott folyamatos egyeztetés alapján biztosítja a kormányzat – fűzte hozzá.
Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a bérfejlesztéshez szükséges pénz időben eljusson az intézményekhez.
Ehhez külön informatikai rendszert fejlesztettek ki, amelyre a 253 érintett intézmény közül már 183 regisztrált.
Egyúttal részletes tájékoztatást nyújtanak az intézményeknek az OEP honlapján, és egy levelezőrendszert is működtetnek – mondta.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ugyancsak felkészült a megemelt bérek kifizetésére. Az intézményekre nem ró pluszfeladatokat az intézkedés végrehajtása – közölte a sajtótájékoztatón Németh László, az ÁEEK vezetője.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
