Több vállalkozás gondolkodik bércsökkentésben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Erősen visszaesett a fizetésemelésben gondolkodó kis- és középvállalkozások aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb adataiból.

Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző. Összességében a keresetek stagnálása lesz jellemző a következő időszakra, ugyanis a vállalkozások majdnem fele nem változtatna az eddigi béreken. A munkaadók közel fele tervezi, hogy cafeteria juttatást ad dolgozóinak, amelyek közül a legnépszerűbb elem a közlekedés költségének térítése.

A mezőgazdasági cégeknél lehet fizetésemelés

A KSH legfrissebb adatai alapján idén májusban 9,4 százalékkal, 398 800 forintra nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest. „A keresetnövekedés lendülete megtörhet a következő egy évben, ugyanis a K&H kkv bizalmi index eredményei alapján jelentős változás várható az átlagfizetésekben. Az előző negyedévhez képest 28 százalékponttal kevesebben, a hazai cégvezetők 42 százaléka tervezi csak a bérek növelését, és a kkv-k közel fele (45 százalék) nem tervez munkabért érintő változással a következő egy évben. Emellett jelentősen növekedett azok aránya, akik keresetcsökkenésre számítanak, közel minden tizedik kkv (12 százalék) számol ezzel” – foglalta össze az eredményeket Kökény Roland, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A bérezési szándék a cég méretét tekintve, valamint szektoronként is eltérő képet mutat. Legkevésbé a mikrovállalkozások (39 százalék) és a szolgáltatási szektorban (38 százalék) tevékenykedő cégek vélik reálisnak a bérek növelését. Csak a mezőgazdaságban nem esett vissza drasztikusan a fizetésemelést prognosztizálók aránya, a cégek 58 százaléka számol vele.

A dolgozók közlekedésére szívesen költenek

Továbbra is népszerűek a cafeteria juttatások, ugyanis az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal nagyobb arányban, a cégek majdnem fele (45 százalék) tervez valamely formájával. A jelenleginél magasabb érték (53 százalék) utoljára a 2019-es cafeteria szabályozás előtt, 2018. negyedik negyedévében fordult elő. A cafeteria elemeket tekintve a munkába járás költségtérítése annak ellenére a legnépszerűbb, hogy 2019-től már jövedelemként adózik: közel minden negyedik cég (22 százalék) alkalmazná ezt a formát a következő egy évben. Az étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán, valamint a SZÉP Kártya szabadidő cafeteria elemek népszerűsége kis mértékben emelkedett az előző negyedévhez képest: az étkezési hozzájárulás 8 százalékról 11 százalékra, a szabadidő és szálláshely alszámla pedig 5 százalékról 7 százalékra.

„A SZÉP Kártya népszerűsége tovább nőhet, nagyrészt a kormányzati intézkedések következményeként. Ennek keretében többek között megszüntették a SZÉP Kártya juttatások után fizetendő szociális hozzájárulási adót az év végéig, valamint a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer forintra emelték meg a kedvezményes adózással nyújtható SZÉP Kártya juttatás keretösszegét. Arra számítunk, hogy a kedvezmények miatt az év hátralévő részében dinamikusabban növekszik majd a SZÉP Kártyákra feltöltött összeg, melynek kedveltségét a belföldi felhasználási lehetőség tovább növelheti” – tette hozzá Kökény Roland.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadni

A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.

2024. július 9.

Előkészítő és befejező cselekmény a munkaidő tekintetében

A munkaidő fogalma kulcsfontosságú a munka világában, mivel meghatározza a munkavállaló által elvégzendő munka idejét és ezzel összefüggésben a munkáltató kötelességeit és jogait. A munkajog részletesen szabályozza ezt a kérdést, beleértve az előkészítő és befejező cselekmények munkaidőként való elismerését is.