Tovább csökkent az álláskeresők száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 22,0 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a novemberi zárónapon 273,5 ezer álláskereső szerepelt, közel 80 ezerrel kevesebb, mint egy éve.


Az NFSZ a honlapján közölte: az év tizenegyedik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,6 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,8 százalék.

Novemberben 41 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 1,9 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 10,3 százaléka, 26 600 volt pályakezdő.

Novemberben 39 500 volt a 25 év alatti és 62 300 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,3, illetve 24,1 százalékot tett ki.

Az álláskeresők 28,0 százaléka – 72 200 ember – tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 11 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az NFSZ adatai szerint az év tizenegyedik hónapjában 139 200 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 42,4 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 46 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A foglalkoztatók 32 100 új betölthető álláshelyet jelentettek be novemberben, ezek 59,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 19 200 volt, amelynek 74,3 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Novemberben 119 900 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 87 200 betöltetlen maradt.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,0 százalékos volt a 2017. augusztus-októberi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 183 500-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal csökkent.

(MTI)

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

 

 

Az NFSZ a honlapján közölte: az év tizenegyedik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,1 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,0 százalék.

Novemberben 41,4 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 9,9 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 1,1 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 11,7 százaléka, 31,9 ezer volt pályakezdő.

Az álláskeresők 29,7 százaléka – 81,1 ezer ember – tartósan, több mint egy éve keresett már munkát, ez 17,5 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az NFSZ adatai szerint az év tizenegyedik hónapjában 140,8 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 40,2 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 48,5 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 34,1 ezer új betölthető álláshelyet jelentettek be novemberben, ezek 61,0 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 20,8 ezer volt, amelyek több mint a fele a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Novemberben 127,3 ezer álláslehetőség volt, amelyből 90,3 ezer betöltetlen maradt.

 

Az év tizenegyedik hónapjában 230 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül főként a közigazgatást, az ingatlanügyleteket, az energiaipart és az adminisztrációt, területileg pedig a fővárost, Veszprém megyét, valamint Zala és Baranya megyét érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt az augusztus-októberi gördülő negyedévben, ami azt jelenti, hogy a 15-74 éves népességből 219,3 ezren voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.