Tudnivalók a kötelező szakmai gyakorlatról – I. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lassan vége a tanévnek, tanulók és hallgatók ezrei kezdi meg a jól megérdemelt nyári szünetet. Vannak azonban olyanok, akiknek nem csak a strandpart és a fesztiválok lesz a program, mivel kötelező szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Lássuk hát milyen adó és társadalombiztosítási vonzata van egy ilyen szakmai gyakorlat keretein belül történő foglalkoztatásnak.
Először nézzük a középfokú tanulmányokat folyatató tanulók nyári szakmai gyakorlatához kapcsolódó szabályokat. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat esetében a tanulón kívül megjelenik két másik szereplő, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet. Amennyiben csak az említett szakmai gyakorlat megszervezéséről van szó, úgy az iskola és a szervezet között együttműködési megállapodást kell kötni. A tanuló a gyakorlati képzését ez alapján tudja folytatni.
Kötelező szakmai gyakorlat esetében gyakran felmerül a kérdés, hogy kell-e bármilyen juttatást fizetni a gyakorlatot végzőnek. Tanulóknak, ha együttműködési megállapodás alapján történik a foglalkoztatás, a fogadó cégnek díjazást kell fizetnie, melynek összege el kell érje a minimálbér 19,5 százalékát. Maga a pénzbeli juttatás minden megkezdett gyakorlati hét után jár, így heti összege a havi díjazás egynegyed része. Hiányzás esetén a juttatás arányosítható a távol töltött napok függvényében.
Alapvetően a kötelezően előírt juttatás adómentes, viszont ha ennél magasabb összeg kerül kifizetésre úgy a meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül, ezáltal 16% személyi jövedelemadó terheli.
Társadalombiztosítási oldalról megközelítve a kérdést, az együttműködési megállapodás alapján történő foglalkoztatás nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Ennek értelmében a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége és járulékokat sem kell vonni a kötelezően juttatott összegből. Amennyiben viszont ennél többet juttat a szervezet úgy az egyéb jövedelem minősítés következtében 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt a felettes rész után. Szociális hozzájárulási adót egyik esetben sem kell fizetni a szervezetnek.
Valamelyest mások a vonatkozó szabályok a hallgatók szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatása esetén. Ilyenkor hallgatói munkaszerződés megkötésére van szükség ahhoz, hogy a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató munkát végezhessen. Díjazás tekintetében csak akkor köteles a munkáltató fizetni, ha a gyakorlat időtartama egybefüggően a 6 hetet eléri vagy meghaladja. Ez esetben a hallgatót hetente legalább a minimálbér 15 százaléka illeti meg, de megállapodás alapján ennél magasabb összeget is juttathat a foglalkoztató.
Adózás szempontjából a minimálbér összegéig adómentesen kezelhető a juttatás, felette pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Ez alapján a meghaladó részt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Biztosítottság és járulékok szempontjából a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott sem lesz biztosított, így bejelentési és járulékfizetési kötelezettség ez esetben sem keletkezik. Ebből következőleg szociális hozzájárulási kötelezettség sem merül fel. Ettől függetlenül amennyiben a munkáltató a minimálbérnél több juttatást ad a hallgató számára úgy a kifizetőt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
A cikk szerzője: UCMS Group Hungary
