Új járulékkedvezmények: a munkáltatók érvényesíthetik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fiatal, a kisgyermekes munkavállalók és a tanulmányaik mellett munkát végzők utáni járulékfizetési kötelezettségben lesz a legtöbb pozitív változás jövőre a társadalombiztosítás fedezeti rendszerén belül. Az szja-változások közül pedig a családi kedvezmény érvényesítése okozhat időnként fejtörést a kifizetőknek – derült ki a Wolters Kluwer Kft Rodin Felnőttképzési Üzletága által 2013. november 25-26-án szervezett Adómozaik konferencián.


Tbj: Biztosítottak – járulékfizetés – járulékkedvezmények

A kormányzati szándéknak megfelelően, elsősorban a pályakezdők és a gyermekgondozásból munkába visszatérők foglalkoztatását támogató járulékkedvezményekkel ösztönzik 2014-től  a munkáltatókat, emelte ki a társadalombiztosítás fedezeti oldalát (elsősorban a Tbj-t) érintő módosításokból  Széll Zoltánné,  a NAV főtanácsadója.

Ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a „biztosított” fogalmának tisztázása, ugyanis 2014-től bevezetendő családi adókedvezményhez kapcsolódó családi járulékkedvezményt kizárólag az a jogosult veheti igénybe, aki a Tbj. szerint biztosítottnak minősül. 

Változások a biztosítotti körben

  • Külön jogszabály (az elfogadott törvényjavaslat kihirdetésre vár ) rendezi az úgynevezett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, aki biztosítottként jogosulttá válik a társadalombiztosítás minden pénzbeli és természetbeni ellátására és a családi kedvezményre is.
  • Pontosítják a nappali tagozatos hallgatók iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzésének járulékfizetési szabályait. Jelenleg az iskolaszövetkezetben munkát végző nappali tagozatos hallgató nem biztosított, sem járulékot sem szocho-t nem kell utána fizetni.  Amennyiben azonban a hallgatói jogviszony szünetel (ezt  a szabályt már 2013. augusztus 29-től alkalmazni kell, hívta fel a figyelmet  az előadó), az általános adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni rá. Tehát a hallgatói jogviszony szünetelése alatt is foglalkoztatható iskolaszövetkezeten keresztül, azonban biztosítási jogviszonya keletkezik és járulékkötelessé válik.
  • Fontos újdonság, hogy az a nappali tagozatos hallgató, akit hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatnak és a foglalkoztatása a diplomaszerzés feltétele, azaz kötelező szakmai gyakorlaton van, 2014. január 1-től nem minősül biztosítottnak, így járulékfizetési kötelezettség sem terheli utána a foglalkoztatót (ugyanez vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra is).

Járulékalapot képező jövedelem, járulékmértékek

  • Újdonság, hogy 2014. január 1-től a tanulószerződéssel foglalkoztatottaknál nem  szerződésben rögzített díj, hanem  a ténylegesen kifizetett díj lesz a járulékalap (ugyanis a tanuló pl. táppénzen is lehet, és akkor nem kap díjazást)
  • A járulékmértékek nem változnak, nem biztosítottak után és kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege emelkedik 6810 forintra havonta
  • Könnyítés, hogy 2014. január 1-től a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak nem kell a vállalkozásában egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, illetve foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmények

  • A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye esetén a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha az a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától 20 km-re található szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van
  • A kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény kiterjesztése:  2014. január 1-jétől a kedvezmény nem csak a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalóval, hanem a doktori képzésben részt vevő hallgatóval, vagy doktorjelölttel  összefüggésben  is érvényesíthető, fontos azonban, hogy a munkáltatónak is vállalkozásként működő kutatóhelynek kell minősülnie.
  • További változások várhatók  a kedvezményekben a gyed-extra bevezetésével, azonban ezt  a jogszabályt még nem fogadta el  a parlament (a törvényjavaslat  zárószavazása decemberben lesz) Az elfogadás után mindent megtudhat az új szabályokról december 13-i konferenciánkon!
  • A három vagy több gyermek nevelő munkavállalók után járó kedvezmény időszakát 5 évre emelik, a 4. és 5. évben 14,5 százalék a kedvezmény (az első 3 évben 27 százalék).
2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

II. Szja: csupa pozitív változás

Dr. Andrási Jánosné, a NAV osztályvezetője kiemelte, hogy szinte csak pozitív változás lép hatályba az Szja-törvényben.

A legfontosabb, és az előadásban is leginkább részletezett változás a családi kedvezmény kiterjesztése. Azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak, a munkáltató pedig külön kérés nélkül köteles megállapítani a járulékkedvezményt, ha arra jogosult a munkavállaló.
Fontos, hogy a járulékkedvezmény alapszabályai az szja-törvényben találhatók, de a személyi kört a Tbj. határozza meg, hiszen csak az vehet igénybe családi járulékkedvezményt, aki a Tbj. szerint biztosítottnak minősül. Egyébként az Szja-törvényben meghatározott  jogosulti kör nem változik 2014-ben.

Lényeges az is, hogy a vállalkozók csak a tényleges vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. Aki ilyen kedvezményt kíván érvényesíteni, havonta kell bevallást benyújtania az adóelőlegről és befizetnie azt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Az előadó kiemelte, hogy az egyéni nyugdíj célú megtakarítási hajlandóság ösztönzése érdekében a törvény 2014. január 1-jétől adó feletti rendelkezési jogosultságot biztosít a magánszemély által a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is. Itt a kedvezmény az Önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó rendelkezéshez hasonlóan vehető igénybe majd. Nemcsak a hazai biztosítóval kötött szerződésre érvényesíthető, hanem bármely külföldi EGT tagállamban letelepedett biztosítási szerződésekre is vonatkozik.

2014. január 1-jétől az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog  (például haszonélvezeti jog) átruházásából származó bevételre is kiterjed az időmúlás alkalmazhatósága, azaz egy idő után adómentessé válik az átruházásból származó jövedelem.  A vagyoni értékű jog megszerzésének évét követő hatodik évtől kezdődően évente 10–10 százalékkal csökkenthető az átruházásból az általános szabályok szerint kiszámított jövedelem, a tizenötödik évben pedig már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Apró, de lényeges változás, hogy jövőre a munkáltató adómentes vissza nem térítendő támogatást nyújthat a korábbi munkáltatótól vagy hitelintézettől felvett kölcsön törlesztéséhez is.

A konferencia első napjáról (art, áfa, tao, számvitel) készült összefoglalót itt olvashatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.