Új MRP szervezet alapítható


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évi adósaláta egyik újdonsága, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (MRP törvény) a kihirdetést követő naptól új típusú MRP szervezetet alapításának feltételeire vonatkozó szabályozással egészült ki. Ennek az a lényege, hogy a munkavállalók a munkáltató eredményességének javításában való közvetlen érdekeltségük feltételeinek megteremtése érdekében ún. javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése céljából is szervezhetnek MRP szervezetet.


A törvény meghatározása szerint javadalmazási politikának minősül az olyan szabályzat, amelynek célja a jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó, értékkel bíró jog ingyenes vagy kedvezményes, de a jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez, vagy a jogi személy által kibocsátott részvénynek a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó feltételhez kötött átruházása, illetve átengedése a jogi személy vagy az annak (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyása alatt álló más jogi személy munkavállalói, vezető tisztségviselői javára. A javadalmazási politika nem lehet ellentétes az MRP-ben való részvétel alapjául szolgáló jogviszonyra irányadó kötelező jogszabályi rendelkezéssel, kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással vagy jogszabály alapján kötelező más megállapodással.

Új eleme a szabályozásnak az is, hogy az új típusú MRP-t ezentúl a hitelintézeteknél és a biztosítóknál is lehet alapítani.

Pénzügyi intézmény, biztosítóintézet és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, csak javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indítható MRP.

Az új típusú MRP-ben csak olyan természetes személy vehet részt, akire az MRP alapjául szolgáló, minden érintett által azonos feltételekkel megismerhető, írásba foglalt javadalmazási politika hatálya kiterjed. Az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a hatálya alá tartozó természetes személyeknek csak egy része vehet részt az MRP-ben, valamint arról is, hogy a részvételre jogosult természetes személyek, vagy egy részük számára a részvétel kötelező.

Próbálja ki most ingyenesen a

Munkajog és a Bérszámfejtés Navigátort

A Munkajog Navigátor folyamatábrák segítségével követi végig az egyes jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezáró lépésekig, míg a bérszámfejtés Navigátor a bérszámfejtési kérdések megválaszolásában lesz biztos támasza.

A folyamatábrákból egy kattintással eléri a kapcsolódó jogszabályokat, iratmintákat, döntvényeket és kommentárokat.

KIPRÓBÁLOM >>

Az MRP megindításának feltétele, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politika hatálya legalább öt természetes személyre kiterjed. Ha az MRP-ben való részvétel az alapjául szolgáló javadalmazási politika alapján legalább öt természetes személy számára nem kötelező, az MRP szervezet megalakulásának az a feltétele, hogy az MRP megindítását követően az MRP-ben részvételre jogosult természetes személyek közül annyian vállalnak kötelezettséget az MRP-ben való részvételre, hogy a résztvevők száma elérje vagy meghaladja az öt főt. A kötelezettségvállalást közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozattal lehet megtenni.

A hitelintézetek, befektetési vállalkozások esetében törvény írja elő, hogy a javadalmazási politika hatálya

  • a vezető állású személyekre,
  • a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is –,
  • az előbbi személyekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó valamint azon munkavállalókra, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet, a befektetési vállalkozás kockázati profiljára,

terjed ki.

A résztvevők az őket eltérő feltételekkel (így különösen különböző időszakukban nyújtott teljesítményre tekintettel vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközöknek az MRP szervezet által történő megszerzése esetén különböző (egymással össze nem vonható) tagi részesedéseket szereznek. A résztvevő tagi részesedése alapján jogosult a résztvevőket a törvény alapján megillető jogok gyakorlására, továbbá — az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a tagi részesedés e névértékéhez igazodó arányban — az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményéből és azt meghaladó saját tőkéjéből való részesedésre. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a résztvevő kizárólag az adózott eredménynek, illetve a saját tőkének abból a részéből részesedik, amely a résztvevőket azonos feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából vagy pénzre történő átváltásából ered. A résztvevőknek az MRP szervezet adózott eredményéből és saját tőkéjéből való részesedésének részletes szabályait, az alapszabállyal és az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikával összhangban, az MRP szervezet belső szabályzata állapítja meg.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

A résztvevő tagi részesedését másra nem ruházhatja át, valamint azt biztosítékul ne m adhatja, és más módon sem terhelheti meg. A tagi részesedés örökölhető, de az alapszabály ettől eltérően is rendelkezhet. Az alapszabály lehetővé teheti azt is, hogy halála esetére a résztvevő írásban egy vagy több kedvezményezettet jelöljön meg. Kedvezményezett megjelölése esetén a tagi részesedés a résztvevő halálával a kedvezményezettre száll át, azaz nem képezi a hagyaték részét. A résztvevő halála esetén az örökös, illetve a kedvezményezett a résztvevő helyébe lép. Örökös, illetve kedvezményezett hiányában az elhunyt résztvevő tagi részesedése a résztvevő halálának napjával átszáll az alapítóra.

Az új típusú MRP bevezetésével összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társasági adóról szóló törvény olyan rendelkezésekkel egészült ki, amelyek biztosítják, hogy

  • a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevője az MRP tagjaként kedvezményesen vagy ingyenesen megszerzett értékpapír esetében csak annak értékesítésekor fizessen adót;
  • a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnek a kezelt pénzügyi eszközökből származó, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó nyeresége mentesüljön a társasági adó alól.

Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).