Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
A magyar társadalom régóta várja, hogy hét európai államhoz hasonlóan hazánkban is munkaszüneti nap legyen december 24. napja – fogalmaz Balassa Péter országgyűlési képviselő, aki ennek érdekében ismét törvénymódosító javaslatot nyújtott be.
Szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében Balassa Péter (Jobbik) országgyűlési képviselője a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítását javasolja.
A javaslat nem először kerül terítékre, a Szenteste munkaszüneti nappá tételét tavaly már ötödjére söpörte le a Fidesz. Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (akkor még Gazdaságfejlesztési Minisztérium) parlamenti államtitkára válaszában tavaly hangsúlyozta: mindenszentek napját 2000-ben a Fidesz, nagypénteket 2017-ben a Fidesz-KDNP kezdeményezésére nyilvánították munkaszüneti nappá. Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van, hozzátéve, hogy számuk további növelését a gazdaság teherbíróképessége szempontjából is alaposan vizsgálni kell.
Balassa Péter javaslata értelmében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:
(1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26. – javaslatának indoklásában Balassa kiemelte, 2023 decemberében több kereskedelmi szolgáltató – csak a legnagyobbakat említve, pl. Lidl, Rossmann, Penny – beállt a kezdeményezés mögé, ezzel lehetővé téve a dolgozóik számára, hogy szenteste napját a szeretteikkel, a családjukkal együtt tölthessék.
Az indoklásban szerepel továbbá, hogy 2017 óta Magyarországon 11 munkaszüneti nap van, amely egy nappal kevesebb az uniós átlagnál. A szomszédos országokat tekintve
Romániában és Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában 13, Ukrajnában 12 a munkaszüneti napok száma évente.
Az országgyűlési képviselő szerint nem állja meg a helyét a Fidesz azon érve, hogy a munkaszüneti napok számának a növelése gyengítené a versenyképességet és GDP-kiesést okozna, hiszen december 24-én kétségkívül a kereskedelemből folyik be a legtöbb bevétel, de ezen vásárlásokat az emberek más napokra is be tudják ütemezni, különös tekintettel arra, hogy az advent alatt gyakorlatilag végig – hétvégente is – nyitva tartanak a boltok.
Megjegyezte emellett, hogy az energiaválság közepette azt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kereskedelmi egységek rezsiköltsége olyan magas lehet, amelynél felmerül a kérdés, hogy megéri-e nyitva tartani ezen a napon.
Végső soron itt egy értékválasztásról van szó: egy magát kereszténynek valló ország kormányának tekintettel kellene lennie a magyar családok azon igényére, hogy december 24-től 26-ig együtt tudjanak lenni. Ez az időszak legyen a békesség, a szeretet és a meghitt ünneplés időszaka – zárta a módosító javaslat indoklását a parlamenti képviselő, aki tavaly hangsúlyozta: a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 64-83 százaléka támogatná, hogy Szenteste napja munkaszüneti nap legyen, ezért „a józan ész ezt előbb-utóbb ki fogja provokálni”.
Forrás: Portfolió
A jövő évi bértárgyalások eredménye és az immár bizonyosnak látszó, új, zöld lakásokra adható 5 százalékos lakáshitel kamatoknak köszönhetően akár 5 millió forinttal is növekedhet egy kétkeresős, a bankok felé a minimálbért igazolni tudó család által igényelhető hitelösszeg maximuma – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a „munka-magánélet egyensúlya” kifejezéssel, ami amellett, hogy egy hangzatos megfogalmazás, ennek garantálása fontos elvárássá is vált a munkáltatók felé. Minden munkavállaló számára lényeges ez a balansz, azonban a dolgozó szülőknek saját hatáskörben is komoly erőfeszítést kell tenniük, ha a munkavégzési kötelezettségük megfelelő teljesítése mellett gyermekük életében is jelen akarnak lenni. Éppen ezért folyamatos a jogalkotói törekvés a gyermekes munkavállalók helyzetének megkönnyítésére, munkahelyük megvédésére a munkajogi garanciák és szabályok révén.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
