Változás a külföldi kiküldetések munkabér terheinek kalkulációjában

A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény sok egyéb módosítás mellett a külföldön kiküldetésben dolgozók járulékalapjának számítási módját is jelentősen megváltoztatja, amely az eddigiekhez képest plusz költségeket jelenthet a munkáltatóknak. Érdemes erre időben felkészülni, és átgondolni a kiküldetési struktúrákat az érintett munkáltatóknak.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 EU Koordinációs Rendelet kimondja, hogy amennyiben az egyik tagállam területén munkavállalót alkalmazó munkáltató a munkavállalót másik tagállam területére küldi ki abból a célból, hogy ott nevében munkát végezzen, akkor a munkavállaló továbbra is a küldő állam, azaz jelen esetben Magyarország társadalombiztosítási szabályai szerint lesz biztosított, amennyiben a kiküldetés a 24 hónapot nem haladja meg.

Arra az időszakra, amikor nincsen Magyarországon adóköteles jövedelem, mert a munkavállaló külföldi kiküldetésben van, a járulékalapot képező jövedelem a jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj). 4. § k) pont 2. alpontja alapján „a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege”.

Az alapbér tekintetében fontos tovább vizsgálni a kapcsolódó jogszabályi definíciót is, annak érdekében, hogy megállapítsuk, mi is képezi a munkabér költségeink közül a fizetendő járulékok alapját. A 195/1997-es végrehajtási rendelet 4. § k) pont 2. alpontja definiálja az alapbért, amely szerint az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.

Tehát a külföldi kiküldetés esetén mindezidáig a munkaszerződés szerinti alapbér után kellett megfizetni a magyar járulékokat, amely kalkuláció eddig a ténylegesen számfejtett törzsbéren alapult.

Ugyanakkor a 2020. július 1-jén hatályba lépő 2019. évi CXXII. törvény 27 § ba) pontja alapján arra az időszakra, amikor nincsen Magyarországon adóköteles jövedelem a járulékalapot képező jövedelem „az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset”. Ez az összeg például 2019. júliusában havi 362.600 Ft volt, amely jelentősen meghaladja a magyarországi minimálbért.

(Ennél kisebb összeg is lehet a járulékalap, amennyiben a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett (tárgyhóra elszámolt) jövedelem nem éri el a fenti átlagkereset összegét.) A fenti változással egyidejűleg megszűnik az a szabályozás, mely szerint az alapbérnek a kiküldetést megelőző évi havi átlagos alapbért kell tekinteni.

Így tehát ez a változás azokat a magyar vállalkozásokat érinti leginkább, akik alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat küldenek külföldre dolgozni. Az eddigi gyakorlat alapján a járulékfizetés az előző évi magyarországi alapbér alapján került megfizetésre, míg 2020. július 1-jétől az adott hónapban megszerzett jövedelmet kell járulékalapnak tekinteni.

A fentiekből is látszik, hogy bár csak kissé változott a jogszabály, és sok esetben nincs is jelentősége a járulékalap kalkuláció során, mindazonáltal egyes alacsonyabb alapbérrel rendelkező munkavállalókat kiküldő cégek esetén mégis nagyobb jelentősége lehet. Tekintettel arra, hogy nem könnyű meghatározni, hogy mikor is szükséges a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset figyelembevétele, érdemes kiküldetések esetén átgondolni, hogy a fenti változás hatással lehet-e a vállalkozásunk munkabér költségeire.

A cikk szerzője Szentes Eszter, a VGD Hungary adótanácsadója. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Még igényelhető a K+F bértámogatás 2.0
2021. január 21.

A tavalyi évben a koronavírus-járvány első hulláma után bevezetett úgynevezett K+F bértámogatás ismét elérhető a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) munkakörben (is) foglalkoztatottak számára - írja az RSM blogja.

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
2021. január 21.

A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.