Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A törvényjavaslat szerint a polgármesterek díjazása az elvégzett munkával lenne arányos.
Az egyéni képviselői indítvánnyal a Parlament elé terjesztett javaslat (T/10533) arányosságot kíván teremteni a különböző létszámú települések polgármestereinek fizetése között, azzal a céllal, hogy a polgármesterek által elvégzett munka tükröződjön a jövedelmi viszonyokban is. Az indokolás szerint ugyanis egy kistelepülés polgármestere sokhelyütt elvégzi a pályázatírással kapcsolatos feladatokat, irányítja a közmunkaszervezést, előkészíti és koordinálja a közfoglalkoztatást, de részt vesz a hivatali munkában is. Sokszor részt vesz azon szervezetek munkájában, amelyek a település javát szolgálják, így polgárőri szolgálatot is teljesít.
Bérmozaik 2016 |
|---|
|
Ha eljön, megkapja dr. Kovács Szabolcs: Bérszámfejtés a gyakorlatban című könyvét is. Témáink közül: További részletek >> |
Jelenleg a polgármesterek fizetését a megyei jogú város polgármesterének, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének fizetéséhez viszonyítva számolják ki. Az ő fizetésük megegyezik a helyettes államtitkár közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ezen összeg
A módosító javaslat az 500 fő lakosságszám alatti település polgármesterének fizetését a 20%-ról 30 %-ra emelné fel, míg az 501-1500 fő lakosságszámú település polgármesteréé 40-ről 50 %-ra emelkedne. Az 1501-10 000 fő lakosságszámot két kategóriára osztaná a javaslat, eszerint az 1501-5 000 fő lakosságszámú település polgármester fizetése lenne az alapul vett összeg 60 %-a, míg az 5001-10 000 fő lakosságszámú település polgármesteréé 65%.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
