Változik a kötetlen munkarend definíciója


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállaló részére – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Az új Mt. alapján 2012. július 1-től akkor beszélhetünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a munkavállalónak írásban átengedi a jogot, hogy napi munkaidejének legalább felét heti rendszerességgel magának ossza be.

Vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell, hogy a munkavállaló a munkaideje egésze felett rendelkezzen, elegendő, ha a munkaidő felét saját maga oszthatja be. Például ha a teljes munkaidős munkavállaló 11 és 15 óra között köteles a munkahelyén munkát végezni (törzsidő), de a fennmaradó 4 órát saját döntése szerint dolgozhatja le, már kötetlen munkarendről beszélhetünk.

A kötetlen munkarend sajátossága, hogy keretében az alábbiakra vonatkozó szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni:

  • munkaidőkeret,
  • munkaidő-beosztás,
  • vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás,
  • munkaközi szünet,
  • napi és heti munkaidő,
  • rendkívüli munkaidő,
  • ügyelet,
  • készenlét.

Ezáltal nem kell nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, illetve a készenlétet. Kizárólag a szabadság nyilvántartása kötelező.

A kötetlen munkarend azonban kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a munkakör sajátos jellege, illetve a munkavégzés önálló megszervezése tekintetében ez lehetséges.

A kötetlen munkarenddel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi meghatározás csak 2013. december 31-ig alkalmazható: 2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállalónak. Ebben az esetben viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti majd, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét azok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban, vagy időszakban kell, hogy teljesítse.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.