Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Augusztus elejére 259 ezerre csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma Magyarországon, a tavaly nyári mélypont óta ez közel 120 ezer fős mérséklődést jelent.
Legutóbb 2020 januárjában, a vírusválság előtt állt ilyen alacsonyan az álláskeresők száma . 2010 óta az akkori 12 százalékosról harmadára csökkent a munkanélküliségi ráta – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Felidézik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal múlt heti adatközlése szerint júniusra korábban sosem látott mértéket ért el, a 4,7 millió főt közelítette a hazai foglalkoztatás. Rekordmagasságba emelkedett az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma is Magyarországon. A 4 százalékos munkanélküliségi ráta változatlanul az egyik legalacsonyabb adat az Európai Unióban.
Az Eurostat idei első negyedéves összegzése szerinti 77,7 százalékos foglalkoztatási szinttel Magyarország a tagállami rangsor hatodik helyét foglalja el, mintegy hat százalékponttal múlva felül az uniós átlagot. A rendszerváltozás óta nem tapasztalt erősségű mutató lényegében a teljes foglalkoztatáshoz közeli állapotnak felel meg. A nemzetközi összehasonlító adatok alapján a 20-64 éves munkaerő-állományból Magyarországnál csak Hollandiában, Svédországban, Csehországban, Észtországban és Németországban dolgoznak többen – ismerteti az ITM.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
