Cikkek

Merre tovább, szakképzés?

Szerző: dr. Burik Mária
Dátum: 2018. augusztus 14.
Címkék:
Rovat:

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.

Sérelemdíj a munkaviszonyban – 1. rész

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2015. május 7.
Rovat:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megszüntette a nem vagyoni kártérítés jogintézményét, s a személyiségi jogok megsértésének szubjektív szankciójaként vezette be a sérelemdíj intézményét. A jogalkotó a sérelemdíjat kiemelte a kártérítési szabályok köréből, ezzel is érzékeltetve az eltérést a „jogelőd” jogintézményhez képest. Köztudomású, hogy a sérelemdíj megfizetésére való kötelezésnek, tehát a jogalap megállapításának nem feltétele a sértett hátrányának bizonyítása, a jogsértés ténye ugyanis önmagában megalapozza a bekövetkezett hátrány fennálltát. A munkajogviszonyban a tartós kötelem jellegéből kifolyólag gyakran előfordulhatnak személyiségi jogi jogsértések, melyet a felek kölcsönösen okozhatnak egymásnak.

Honfiúvá fogadlak, ha fizetsz érte!

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. május 8.
Rovat:

Magyarnak lenni jó! Ezeréves kultúránkra méltán lehetünk büszkék, nemzetünk nagyjai számos példát mutattak nem csak nekünk, de az egész világnak szabadságszeretetből, tudományos és művészeti teljesítményekből. De mit is jelent magyarnak lenni? Hogyan válthatott bárki magyarrá a régmúltban, és hogyan válhat azzá a jelenkorban? Cikkünk első részében a Kiegyezés előtti korokra nyúlunk vissza.

Az állampolgárság adózással is jár

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. május 15.
Rovat:

Magyarnak lenni jó! Ezeréves kultúránkra méltán lehetünk büszkék, nemzetünk nagyjai számos példát mutattak nem csak nekünk, de az egész világnak szabadságszeretetből, tudományos és művészeti teljesítményekből. De mit is jelent magyarnak lenni? Hogyan válthatott bárki magyarrá a régmúltban, és hogyan válhat azzá a jelenkorban? Cikkünk második részében a Kiegyezést követő időszakot vesszük górcső alá.

Adócsökkentés: téves az irány

Szerző: Gazdag László
Dátum: 2015. június 3.
Rovat:

Az adópolitika a rég érvényét vesztett keynesiánusi költségvetési politika oszlopos része, így az „adócsökkentés éve” célját kitűző magyar gazdaságpolitika eleve idejétmúlt eszköztárral operál. Az adórendszer bármilyen átalakítása nem fog több jövedelmet eredményezni össztársadalmi szinten, ezért a gazdasági szabályozás súlypontját máshova kell helyezni.

Saez: ha nő az egyenlőtlenség, a kormány a felelős

Szerző: Soós Eszter Petronella
Dátum: 2015. június 11.
Rovat:

Emmanuel Saez francia-amerikai közgazdász, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek ismert kutatója szerint a társadalmi egyenlőtlenségek tompításában, a relatív egyenlőség fenntartásában komoly szerep jut a mindenkori kormányoknak: aki jövedelmileg és vagyonilag egyenlőbb társadalmat akar, annak olyan progresszív adórendszert kell fenntartania, melyben a jómódúak magasabb kulcsokkal adóznak, mint a szerényebb körülmények között élők. Ha viszont a kormány adópolitikája azt üzeni a jómódúaknak, hogy „szabad az út”, akkor a különbségek már az adózás előtti jövedelmeknél is látványosan növekszenek a jól keresők javára.

800 éves a Magna Charta (2. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. június 19.
Rovat:

A Magna Charta néhány hónap alatt csúfosan megbukott. Nem békéltette össze a királyt a bárókkal, polgárháború tört ki, idegen hadak tiporták Anglia földjét, és az aláírását követő évben meghalt János király is. Hogyan lett mégis a királyi szabadságlevél a történelem egyik legfontosabb dokumentuma? Milyen hasonlóságok vannak az Aranybullával? Milyen, akár napjaink Magyarországán is érvényes tanulságai vannak az okiratnak? – Folytatjuk előző heti írásunkat.

Furcsa és rettenetes adófajták – I.

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. október 2.
Rovat:

A furcsa adók születésünktől halálunkig elkísérnek bennünket, sőt a születéshez és a halálhoz is kapcsolódhatnak furcsa adószabályok, de az emberi élet egyéb helyzeteihez, eseményeihez is, így a gyermekkorhoz, a házassághoz, a házasságot „elmulasztókhoz”, a gyermekvállaláshoz vagy a gyermek nem vállalásához is. És ezeket az adófajtákat sokszor nem a történelmi múlt homályából idézzük meg, hanem jó néhány ma is alkalmazott a világban. Magyarországon vagy máshol. Cikkünk első részében a születéssel és a gyermekekkel kapcsolatos adózási érdekességeket mutatjuk be.

Állati adók – az ökörsütéstől a verébadóig

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. október 30.
Rovat:

Az állatok régen is célpontjai voltak az adózásnak. És ma is azok. Volt, amikor az adókat állatok beszolgáltatásával, állati termékekkel kellett leróni, de ma már az a gyakoribb, hogy az állatok után állapítanak meg adókötelezettségeket. Ez sokszor eredményezett érdekes helyzeteket, vagy ma már érthetetlennek tűnő kötelezettségeket.

A Canterburyi mesék és a Valentin nap is Chaucertől származik

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2016. február 12.
Rovat:

A Valentin nap a szerelmesek ünnepe. Sokan vélik azt, hogy ez az ünnep Amerikából származik, és napjainkban a nyugati világ kulturális térnyerésének egyik eredménye az, hogy egyre többen ünneplik Bálint napon a fiatalságot, a szerelmet. Érdemes egy kicsit mélyebben is kutatni, és megismerni a neves napnak a tényleges eredetét. Adótörténeti sorozatunk Valentin napi különszáma következik.