Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) által kidolgozott standardon alapuló EU rendelet szerint a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak a közeljövőben az egységes elektronikus beszámolási formátumot (a továbbiakban: ESEF) kell alkalmazniuk és az éves jelentésüket bővíthető hipertextjelölő nyelven (a továbbiakban: xHTML) kell elkészíteniük. A Számviteli tanácsadó írása.
Ezen túlmenően azon tőzsdei kibocsátóknak, amelyek a konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az IFRS-ek szerint készítik el, a konszolidált pénzügyi kimutatásaikat XBRL alkalmazásaival kell megjelölniük és ezeket a jelöléseket az egységes xHTML dokumentumokba inline XBRL alkalmazásával kell beágyazniuk. Ezzel megnyílik a lehetősége annak, hogy az éves pénzügyi kimutatások összeállítása egységessé váljon és digitálisan is olvasható legyen.
1. Mit jelent a digitalizáció?
A digitalizálással valamilyen hagyományos adathordozón (papír, film stb.) levő információt számítógéppel olvashatóvá tesznek úgy, hogy a rajtuk levő „analóg” jeleket számjegyekké alakítják.
2. Hogyan befolyásolja a digitalizáció a beszámolást?
A digitalizáció az élet minden területén elterjed. Alkalmazása – többek között – megváltoztatja a beszámolás módját és eredményét, és ezáltal a vállalatirányítás, döntés-előkészítés módszereit is. A digitális technológiák előnye, hogy nagy adattömeget képesek feldolgozni és kiértékelni, és ezáltal felgyorsítani a döntéshozatalt.
3. Miért van szükség az egységes beszámolási rendszerre?
Az EU által kidolgozott átláthatósági irányelv (2004/ 109/EK irányelv) az uniós országokban lévő vagy működő szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóiról szóló, befektetők részére nyújtott tájékoztatás javítására törekszik.
Ezt az irányelvet 2013-ban (2013/50/EU irányelv) módosították annak érdekében, hogy megkönnyítsék a jelentéstételt és a pénzügyi információk hozzáférhetőségét, elemzését és összehasonlíthatóságát. Az irányelv szabályokat állapít meg az átláthatósági követelmények harmonizálására az EU szabályozott piacain a jegyzett társaságok számára. Ez a módosítás fogalmazta meg azt a követelményt, hogy a kibocsátók az éves pénzügyi beszámolóikat egységes elektronikus jelentési formátumban készítsék el.
A módosított irányelvet az uniós országoknak 2015. november 26-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba. Ennek első lépéseként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben többek között rögzítették, hogy amennyiben egy kibocsátónak minősülő vállalkozó az IFRS-ek alapján állítja össze a beszámolóját, akkor az éves, illetve az időközi jelentéseit is ezen beszámolási standardok alapján kell elkészítenie.
Az átláthatósági irányelv alapján született meg az ESEF (European Single Electronic Format – egységes elektronikus beszámolási formátum), amely egy olyan új beszámolási forma, amelynek alapján az érintett társaságok éves pénzügyi beszámolói a jövőben gépek által olvasható formátumban is elérhetőek lesznek.
Az ESEF technikai standardjainak kidolgozásával az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA) bízták meg, melyhez alapul az eXtensible Business Reporting Language (XBRL) és az inline XBRL (iXBRL) technológiát választották.
Az XBRL egy gépek által olvasható kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv, ami szabadon hozzáférhető és az üzleti adatok digitális megosztásában nyújt segítséget. Az iXBRL gépek és emberek által olvasható formátumban jelöli a beszámolót egy taxonómia alapján. Vagyis az XHTML (Xtensible HyperText Markup Language) formátumban – amely emberek által olvasható – közzétett beszámoló tartalmazni fogja az XBRL beszámolási nyelv adatait – amelyek a gépek által olvashatóak – az iXBRL segítségével.¹
Megjegyzendő, hogy az ESMA mellett az Európai Bankfelügyelet (a továbbiakban: EBA) is az XBRL alkalmazását írja elő az adatszolgáltatási végrehajtási rendeletekben elrendelt minden jelentése kapcsán. Ezt figyelembe véve az MNB a hitelintézetektől és befektetési vállalkozásoktól az előzetes tervek szerint 2020. áprilistól, (melyet később a veszélyhelyzet elmúltára tekintettel és a Bankszövetséggel konzultálva 2020. október 12-re módosítottak) minden EBA XBRL taxonómián alapuló adatszolgáltatást már csak XBRL formátumban fogad be. ²
4. Az egységes elektronikus beszámolási formátum bevezetésének kronológiája
Az Európai Bizottság 2018. december 17-én fogadta el a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/815 számú rendeletét (ESEF rendelet), amely 2019. május 29-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Az ESEF-rendelet a következőket írja elő:
a) A kibocsátóknak éves pénzügyi beszámolójukat az XHTML kiterjeszthető hiperszöveges jelölőnyelv használatával kell elkészíteniük és közzétenniük.
b) Azoknak a kibocsátóknak, amelyek konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az EU által befogadott IFRS-ek vagy az IASB által elfogadott IFRS-ek alapján készítik el, azokat az iXBRL kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv alkalmazásával kell jelölniük, és a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzéseket blokkcímkézéssel kell ellátniuk.
| ESEF rendelet 3. cikk | ESEF rendelet 4. cikk | ESEF rendelet 6. cikk |
| – A kibocsátók teljes egészében XHTML formátumban készítik el az éves beszámolójukat. |
– A kibocsátók megjelölik az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokat. – A kibocsátók a rendelet mellékletében meghatározott közzétételeket megjelölik, amennyiben azok szerepelnek az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokban. |
– Azok a kibocsátók, akik az IFRS-ek szerint készítik konszolidált beszámolójukat, jelöléseket az InLine XBRL technológia alkalmazásával ágyzzák be az XHTML formátumú éves jelentésbe. |
Az eredeti elképzelések szerint a kibocsátóknak már 2020. üzleti évtől kezdődően az egységes elektronikus beszámolási formátumot (ESEF) kellett volna alkalmazniuk, azonban később a kötelező alkalmazást a számszaki részekre vonatkozóan meghosszabbították egy évvel, azzal, hogy a beszámoló szöveges részeire is vonatkozó alkalmazás továbbra is marad 2022. január 1-je.
Az iXBRL jelöléseknek meg kell felelniük az ESEF-rendelet mellékleteiben szereplő ESEF-taxonómiának, amelyet az IFRS Alapítvány által közzétett IFRS-taxonómia alapján dolgoztak ki.
2020. június 17-én az ESMA mintaként közzétett a honlapján egy olyan beszámolót, amely megfelel az ESEF rendelet követelményeinek. Ezen kívül az ESMA elkészítette az ESEF jelentés kézikönyvét (ESEF Reporting Manual), hogy útmutatást adjon a dokumentumok létrehozása során felmerülő gyakorlati problémák megoldásához. A kézikönyv első változatát 2017 decemberében tették közzé. Az alkalmazók visszajelzései alapján az ESMA úgy döntött, hogy közzéteszi a kézikönyv felülvizsgált változatát, melyet 2019. évben és legutóbb 2020 júliusában jelentettek meg.
Annak érdekében, hogy az összes érintettet megfelelően tájékoztassák az ESEF-rendelet által meghatározott követelményekről, az ESMA videó oktatóanyagokat is bemutatott.
A rendelet életbe lépését megelőzően az ESMA önként jelentkező kibocsátók bevonásával tesztelte az ESEF bevezetés várható hatásait. Az ESMA úgy jelölte ki a tesztelési mintát, hogy azok lehetőség szerint földrajzilag és gazdasági szektor tekintetében is minél nagyobb területet fedjenek le. Magyarországról a MOL csoport vett részt a tesztelésben.
2020. november 6-án jelent meg az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az egységes elektronikus beszámolási formátumra vonatkozó szabályozástechnikai standardban megállapított taxonómia 2020. évi aktualizálása tekintetében történő módosításáról szóló 2020/1989 rendelet, amely az alaprendelet mellékleteit módosította és átmeneti rendelkezésében kimondta, hogy ez a rendelet a 2021. január 1-je előtt kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó pénzügyi kimutatásokat tartalmazó éves pénzügyi beszámolók esetében is alkalmazható.
Ezen módosítás előzményeként az Európai Parlament és az Európai Tanács megállapodtak abban, hogy tagállami hatáskörben meghozott döntés alapján az ESEF kötelező alkalmazásának a bevezetése az érintett gazdálkodói kör számára egy évvel elhalasztható, de a halasztással élni kívánó tagállamoknak ezt a szándékukat megfelelően megindokolva jelezniük kell az Európai Bizottság részére. Annak érdekében, hogy a kibocsátóknak elegendő ideje legyen a követelmények végrehajtására, és a rendelet bevezetésének költségei a lehető legkisebbek legyenek, az előírásokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó pénzügyi kimutatások tekintetében kell alkalmazni azzal, hogy a kibocsátók az e rendeletben meghatározott taxonómiát már a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre is alkalmazhatják.
A kétlépcsős bevezetés második fázisának bevezetési határideje azonban nem változott (azaz a teljes IFRS konszolidált beszámoló XBRL jelölése továbbra is 2022. január 1-jén és az azt követően kezdődő pénzügyi évekre lesz kötelező). Magyarország támogatta az ESEF rendelet egy évvel való elhalasztásának a lehetőségét, és ezt jelezte is az Európai Bizottságnak.
Az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz használt taxonómiát az ESEF-rendelet mellékletei határozzák meg. Az IFRS Alapítvány rendszeresen aktualizálja az IFRS-taxonómiát, hogy figyelembe vegye az új IFRS-ek kibocsátását és a meglévő IFRS-ek módosításait, a közzétételek elemzését, valamint az IFRS-taxonómia általános tartalmának vagy technológiájának fejlesztését. Az IFRS-taxonómia legaktuálisabb változatát 2020. március 16-án tették közzé és az IFRS Alapítvány honlapján érhető el.
Az előírások teljesítése érdekében az elsődleges kimutatások adatait hozzá kell rendelni az ESEF taxonómia elemeihez. A feladatot az teszi nehézzé, hogy az IFRS-ek nem írnak elő kötelező formátumot a számszaki adatok megjelenítésére, hanem csak bizonyos sorokat neveznek meg, amelyeket kötelező bemutatni. Ezért még az elsődleges kimutatások sem egységesek, mert szerepelnek benne csak az adott gazdálkodóra jellemző sorok, amelyek lehet, hogy az ESEF taxonómiában nem szerepelnek. Ebben az esetben az ESEF taxonómiát bővíteni kell a cégre jellemző adatponttal.
A kiterjesztett taxonómiát a jelentéssel együtt le kell adni az adott ország adattárolással megbízott intézményének, amely Magyarországon az MNB.
Az ESEF formátumú jelentést a gyakorlatban .zip fájlban kell közzétenni, amely tartalmazza a taxonómia fájlokat (séma dokumentum, definíciók, számítások, megjelenítés, elnevezések), az adatokat, taxonómiát, és a jelentést XHTML formátumban.
Az Európai Bizottság 2020. november 10-én közzé tette az ESMA rendelethez kapcsolódó értelmező álláspontját, amely a következő témákra terjedt ki: a könyvvizsgálati kötelezettség, az e-aláírás használata, a kibocsátók és a könyvvizsgálók felelőssége, az ESEF dokumentumok más uniós kötelezettségek teljesítésére való felhasználása, hivatalosan kijelölt mechanizmusok.
Az álláspont szerint az uniós jog értelmében a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak könyvvizsgálói véleményt kell adniuk arról, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az ESEF-rendelet pénzügyi kimutatásokra alkalmazandó előírásainak. Ezt az átláthatósági irányelv és könyvvizsgálati irányelv egyes előírásaiból vezetik le.
A hazai szabályozás jelenleg nem terjed ki az ESEF előírásoknak való megfelelés könyvvizsgálati kötelezettségére. Elképzelhető azonban, hogy lesznek olyan kibocsátók, akik külön megbízást fognak adni könyvvizsgálójuknak erre a feladatra.
5. Az ESEF alapú beszámolás előnyei
Az ESEF alapú éves pénzügyi kimutatások növelni fogják a beszámolók átláthatóságát, összehasonlíthatóvá teszik azokat, olcsóbb ellenőrzést, kockázatelemzést és teljesítményelemzést tesznek lehetővé.
Az ESMA azt tervezi, hogy az ESEF alapú beszámolókat szabadon hozzáférhetővé teszi mindenki számára egy Európai Elektronikus Hozzáférési Ponton (EEAP) keresztül, ezzel megkönnyítve a határokon átnyúló információkhoz való hozzáférést.
Az ESEF rendelet nem ír elő új közzétételeket az alkalmazók számára, de megteremti a közölt információk átláthatóságát és az innovációt is ösztönzi.
Az éves pénzügyi kimutatások elkészítése költséges és időigényes feladat. Az ESEF alkalmazása során a beszámolókészítés folyamata hatékonyabbá válhat, emiatt hosszú távon idő- és költségmegtakarítást eredményez.
6. Hogyan valósulhat meg az ESEF alkalmazása?
Az érintett gazdálkodók számára fontos a szabályozás alapos megismerése, és a bevezetés megtervezése. Az implementáció nem kizárólag IT kérdés és adott esetben, legalábbis az első alkalommal jelentős saját erőforrások bevonását is igényli.
Jelenleg még a nagyvállalatok körében sem ritka, hogy a beszámolási folyamat csak kis mértékben digitalizált. A beszámolók és az azt támogató dokumentumok főleg papír alapon vagy Excel táblázatokban, esetleg .PDF fájlokban készülnek.
Az új szabályoknak az érintettek csak úgy tudnak megfelelni, ha olyan szoftvert alkalmaznak, amely alkalmas az ESEF címkézésre.
Alternatív megoldás lehet, hogy a kész beszámolót címkézik fel egy szoftver segítségével.
Ez a tevékenység akár ki is szervezhető, de a tőzsdei cégek (kibocsátók) jobban szeretik saját felügyeletük alatt tartani a beszámolás folyamatát, így valószínűleg ez utóbbi lesz a legkevésbé alkalmazott gyakorlat.
Biróné Zeller Judit írása a Számviteli tanácsadó 2021/14-es számában jelent meg.
