A számlakibocsátás határideje (I. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.

Észszerű idő

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 163. §-a értelmében az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül köteles gondoskodni.

Az adóalanyokban sokszor nem is tudatosul, de a jogszabály szövegéből látható, hogy a számlát főszabály szerint legkésőbb a teljesítésig (előleg fizetésekor annak kézhezvételéig, jóváírásáig, megszerzéséig) ki kell állítani.

Mivel azonban ezen időpontban nem feltétlenül áll rendelkezésre minden olyan adat, ami szükséges a számlázáshoz, a jogalkotó biztosít némi mozgásteret, és kimondja, hogy a számla kibocsátásáról a teljesítéstől, illetve az előleg áfájának megállapításától számított észszerű időn belül kell gondoskodni.

Ez az észszerű idő ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben nem minden esetben 8 nap.

Közösségen belüli fordított áfás ügyletekre vonatkozóan az ún. számlázási irányelv (a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EU irányelv) az EU-tagállamokra egységes szabályt határoz meg. E szerint a Közösségen belüli termékértékesítésről, illetve az olyan a határon át nyújtott szolgáltatásról, amelynél a fordított adózás keretében az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. A tagállami gyakorlat egységesítése érdekében ezen ügyletekre vonatkozóan az Áfa tv. is az említett határidőt rendeli alkalmazni.

A készpénzes ügyleteknél, vagyis az ellenértéknek, előlegnek készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén, haladéktalanul ki kell bocsátani a számlát. Ez alól a szabály alól kivételt jelentenek a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített értékesítések. A gyakorlatban ugyanis problémát jelentett, hogy kezelőszemélyzet nélküli automatából történő vásárlás esetén kivitelezhetetlen az azonnali számlázás, 2015-től ezért ezen ügyletekre – áthárított áfa esetén – a törvényi indokolás értelmében 15 napos határidő vonatkozott, ami idén júliustól 8 napra rövidült.

Minden egyéb olyan esetben, amikor a számla áthárított adót tartalmaz (vagy kellene tartalmaznia), az említett 8 napos határidő vonatkozik a számlázásra.

Az Áfa tv. nem határoz meg napokban kifejezett határidőt azokra az ügyletekre, amelyek nem esnek a fenti szabályozás alá (pl. belföldi fordított áfás ügyletek, alanyi mentes adóalany értékesítései, “tárgyi mentes” ügyletek, termékexport). A NAV álláspontja szerint ilyenkor az észszerű időt a szó köznapi értelmében kell érteni, a határidő ezért lejár abban a legkorábbi időpontban, amikor a számla kibocsátásához szükséges valamennyi információ maradéktalanul a számlakibocsátó rendelkezésére áll.

Gyűjtőszámla (Áfa tv. 164. §) alkalmazása esetén speciálisan alakul a számlakibocsátási határidő. Mivel gyűjtőszámla kibocsátásával több, azonos napon, naptári hónapban vagy éppen a ránk vonatkozó adómegállapítási időszakban külön-külön teljesült ügyletet bizonylatolunk egyetlen számlán, a számlázási határidő minden ügyletre külön-külön vonatkozna. Ez azonos napon teljesült ügyletek esetében még nem jelentene problémát, minden más esetben viszont már igen. Ezért a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy ilyenkor az adott naptári hónap vagy adómegállapítási időszak utolsó napjától indul a határidő – ami a fent leírtak szerint az ügylettípushoz igazodik.

Az Áfa tv. az uniós szabályozással való összhang megteremtése érdekében annyi megkötést tartalmaz, hogy a Közösségen belüli adómentes értékesítésről, és az olyan határon át nyújtott szolgáltatásról, amelynek esetében a fordított adózás keretében az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, egy hónapnál hosszabb időszakról nem bocsátható ki gyűjtőszámla kibocsátásának lehetőségét, ezáltal biztosítva, hogy a számlázás megtörténjen a teljesítést követő hónap 15. napjáig. (A gyűjtőszámla alkalmazására vonatkozó tudnivalókat külön cikkben foglaljuk össze.)

Számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az észszerű időt az Áfa tv. 170. § (2) bekezdése értelmében a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani.

A számlakibocsátási határidő elmulasztásának jogkövetkezményei

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai értelmében a számlakibocsátót, ha a törvényi határidőn túl állítja ki a számlát, mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. Mentesülhet azonban azonban a kibocsátó a bírság alól, ha igazolja, hogy önhibáján kívül számlázott késedelmesen. (Természetesen, ha a hiba rendszeresen jelentkezik, csak akkor beszélhetünk önhibán kívüli késedelemről, ha a kibocsátó azt is igazolni tudja, hogy igyekezett a problémát megoldani, például az ismételt késedelmet okozó partner felé jelezve, milyen adatok megadását milyen határidővel kéri a jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatoláshoz.)

A számlabefogadó oldalán az a kérdés merülhet fel, hogy a késve befogadott számla alapján gyakorolhat-e levonási jogot. E tekintetben elmondható, hogy a számla a késedelmes kibocsátás miatt még nem válik hiteltelenné, ezért az adólevonási jog érvényesítése ilyen számla alapján is lehetséges. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy az Áfa tv. 127. §-a értelmében belföldi egyenes áfás ügyletek és előlegfizetés (továbbá Közösségen belüli termékbeszerzés) esetén a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ebből következően előfordulhat, hogy a levonási jog anyagi jogi értelemben már megnyílt ugyan, de annak érvényesítésére majd csak később, a számla birtokában lesz lehetősége a befogadónak.

Fordított adózású ügyletek esetén ugyan főszabály szerint szintén a számla a levonási jog tárgyi feltétele, mivel azonban ezen értékesítéseknél az áfa fizetésére is a vevő, megrendelő kötelezett, méltánytalan lenne, ha a számla kibocsátására kötelezett adóalany késedelme miatt nem érvényesíthetné a levonási jogát. Az Áfa tv. ezért ilyen esetben lehetővé teszi, hogy a számla hiányában a levonási jog egyéb olyan okiratok birtokában is gyakorolható legyen, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.

---