Bejegyzések a ‘számlaadás’ címkével ellátva

Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (I. rész)

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. szeptember 23.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?

NAV-figyelő, 28. hét: a dupla bizonylatolást NAV ellenőrzés követheti

Számlázás mellett pénztárgépben rögzíteni csak a pénzmozgást kell. Ha a  vevő nem áfaalanyként jár el, a számlán nem kell feltüntetni az adószámát. Mentesül a járulékfizetés alól a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó is.

PDF-számla: tökéletes megoldás járványhelyzet idején, vagy időzített bomba? (1.) Koronavírus

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. május 11.
Címkék: , , ,
Rovat:

Cikksorozatunkban először kitérünk arra, hogy mi a NAV álláspontja a témát illetően általában és járványhelyzetben, majd levezetjük, milyen szabályozás vonatkozik a PDF-ben megküldött számlákra uniós szinten, és hogy a magyar szabályozás összhangban van-e ezzel; végül pedig kifejtjük, hogy a jogszabályi előírások alapján milyen általános, nem járványspecifikus lehetőségeket látunk a kérdés kezelésére.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!