Bejegyzések a ‘számlaadás’ címkével ellátva

A számlakibocsátás határideje (II. rész)

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.

A számlakibocsátás határideje (I. rész)

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.

Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (III. rész)

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak? Most a mentesített esetköröket és az adatszolgáltatási kötelezettségeket részletezzük.

Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (II. rész)

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. szeptember 30.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?

Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (I. rész)

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. szeptember 23.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?

NAV-figyelő, 28. hét: a dupla bizonylatolást NAV ellenőrzés követheti

Számlázás mellett pénztárgépben rögzíteni csak a pénzmozgást kell. Ha a  vevő nem áfaalanyként jár el, a számlán nem kell feltüntetni az adószámát. Mentesül a járulékfizetés alól a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó is.

PDF-számla: tökéletes megoldás járványhelyzet idején, vagy időzített bomba? (1.) Koronavírus

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. május 11.
Címkék: , , ,
Rovat:

Cikksorozatunkban először kitérünk arra, hogy mi a NAV álláspontja a témát illetően általában és járványhelyzetben, majd levezetjük, milyen szabályozás vonatkozik a PDF-ben megküldött számlákra uniós szinten, és hogy a magyar szabályozás összhangban van-e ezzel; végül pedig kifejtjük, hogy a jogszabályi előírások alapján milyen általános, nem járványspecifikus lehetőségeket látunk a kérdés kezelésére.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!