A számviteli törvény legfontosabb változásai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótörvények módosítása idén is számos kisebb-nagyobb számvitelitörvény-változást hozott magával. Mind a magyar szabályok, mind az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan találhatunk módosító rendelkezéseket az új szabályokban. Az RSM Blog először a magyar változásokat tekinti át, hiszen ezek érintik a legtöbb magyar céget, következő összegzésben pedig a Nemzetközi Szabályok (IFRS) alapján riportálókat érintő módosításokat dolgozza fel.

A számviteli törvény módosítása tükrözi a jogszabályi környezet alakulása miatt szükséges változásokat, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, az adatkezelésre, a cash flow-kimutatásra és az IFRS-ek alkalmazására vonatkozó előírások pontosítását, kiegészítését, továbbá az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő rendelkezéseket tartalmaz.

Az új előírások döntő többségben 2019. január 1-jével lépnek hatálya, azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, de legtöbbjük a 2018-as üzleti évre is alkalmazható.

1.Támogatások elszámolása időbeli elhatárolásként

Az összemérés elvének érvényesülése érdekében, amennyiben a támogatás összege bizonyíthatóan be fog folyni a vállalkozáshoz, akkor a várható támogatás összegének bevételkénti elszámolása lehetővé válik az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, akkor is, amikor az még pénzügyileg nem folyt be. Ezekkel a költségekkel és ráfordításokkal egy időszakban (évben) lehetővé válik a támogatások bevételkénti elszámolása is.

Ez a változás kedvező az uniós forrásokra sikerrel pályázó cégek számára, hiszen ezek, a jellemzően utófinanszírozással megvalósuló projektek a céget adott esetben veszteségbe fordíthatták, amellyel a cég hátrányos helyzetbe kerülhetett. Ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik üzleti évben veszteséges, míg a másikban nyereséges lesz. Hogy az összemérés elve érvényesüljön, az ilyen esetekben indokolt a valószínűsíthetően várható támogatás összegének elhatárolása.

A törvénymódosítás lehetővé teszi a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegének aktív időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szembeni elszámolását, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. Az előírásból következik az is, hogyha a várható támogatásként elszámolt összeg nem egyezik meg a ténylegesen megkapott összeggel, akkor nem kell önrevíziót végrehajtani azon üzleti évre, ahol a várható támogatás bevételként elszámolásra került, így a tényleges támogatás elszámolásának üzleti évi eredményét fogja módosítani a különbözet.

2.A Goodwill kimutatásának lehetősége bővül

A hatályos előírások szerint részesedés vásárlásakor annak értéke a fizetett vételárral azonos összegben mutatandó ki, akkor is, ha annak összege üzleti vagy cégértéket (goodwill) is tartalmaz. Beolvadás vagy összeolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a saját tőkével szemben ki kell vezetni, ami a számviteli elszámolás során egyes esetekben jelentős tőkevesztést eredményezhet, ha egyébként a beolvadás során a megszűnő (beolvadó) társaság vagyonát nem lehet arányosan felértékelni. Az új törvény ilyen esetekben is lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását akkor, ha az már a részesedés vásárlásakor érvényesítésre került a vételárban, csak az nem kerülhetett külön kimutatásra. Az ilyen esetben keletkező üzleti vagy cégérték kimutatásának feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyont is átértékeljék annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza.

Így a törvénymódosítás új előírása szerint beolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az átvevő (beolvasztó) társaság beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti, vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben),feltéve, hogy:

a beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg,

• a beolvadó (megszűnő) társaság élt a vagyonátértékelés lehetőségével és
• az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege azonban nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket. Az üzleti vagy cégérték kimutatására vonatkozó új előírások a törvénymódosítás kihirdetésekor, 2018. július 25-én léptek hatályba és a hatálybalépést követően induló beolvadásokra, összeolvadásokra lehet ezeket alkalmazni.

3.Beszámoló pénzneme

A törvény leszögezi, hogy a vállalkozó beszámoló-készítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. A hatályos előírások szerint a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő ötödik üzleti évben változtathatja meg. Ez az 5 éves időtartam most 3 évre csökken 2019 januárjától .

4.Követelések értékesítésének elszámolása

A törvény világossá teszi, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimuta¬tott követelések értékesítésének (engedményezésének) eredményét:

• befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként,
• árfolyamnyereségként vagy
• befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni.

A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket:

• az egyéb bevételek,
• illetve az egyéb ráfordítások között,

míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét:

• a pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
• illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

Ez a szabály alkalmazandó a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott követelések elengedésének és behajthatatlanságának számviteli elszámolására is.

5.Ügyvédi irodák és a KATA

Ismert, hogy az ügyvédi irodák 2018. évtől kezdődően a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává válhatnak, nyilvántartásaikat is annak szabályai szerint vezethetik, ezért a KATA alanyává vált ügyvédi irodák nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. A törvény meghatározza ezen ügyvédi irodák számviteli törvény szerinti előírások alóli kikerülésének, illetve visszatérésének szabályait (ezek a szabályok megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozó eddigi szabályokkal).

6.Jelentős és nem jelentős hibák számítása

A törvény egyértelműsíti, hogy a jelentős és nem jelentős összegű hibák számítása során az eredményt és a saját tőkét növelő/csökkentő tételek – előjeltől független – abszolút értékeinek együttes összegét kell számításba venni.

7.Üzletiév-váltás

Új lehetőség, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathatják üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval. Ezt a módosítást az anyavállalat információs igényei indokolják.

8.Apportált vagyoni értékű jog

Gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, apportált vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét – az apportálás eredményétől függően – az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

9.Negatív kamat elszámolása

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a hitelintézetek a nem magánszemély ügyfeleiknek negatív kamatot is felszámíthatnak. Tartalmát tekintve a negatív kamat a hitelintézetnek a betét kezeléséért, a pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díj, amelyet indokolt – a más bankköltségekkel azonos módon – az egyéb szolgáltatások költségeként elszámolni.

10.Osztalékról szóló döntés

A Ptk. az osztalék jóváhagyásáról (kifizetéséről) szóló döntést többféleképpen fogalmazza meg, ezért a törvény kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

Az előzőekben felsorolt rendelkezések 2019. január 1-jén lépnek hatályba, kivéve az átalakulás során speciális esetben kimutatható goodwill esetét, melyet törvény hatályba lépését követően indult átalakulásokra már lehet alkalmazni.

11.Lényegesség elvének pontosítása

A módosítás pontosítja a számviteli irányelv szerint a lényegességre vonatkozó rendelkezést, így a lényegesség elve kiegészül azzal az előírással, hogy egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.

12.Konszolidált beszámoló eredménykimutatása

A törvénymódosítás az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása tekintetében a jelenlegi összköltséges eljárású eredménykimutatás mellett a forgalmi költség eljárással összeállításra kerülő eredménykimutatás választását is biztosítja.

13.Kockázati tőkejegy törlése

A kockázati tőkejegyről a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény rendelkezett, amely már nem létező befektetési forma, ezért a törvénymódosítás a kockázati tőkejegyet törli a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közül.

14.Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy az arra kötelezettek a tevékenység szétbontásával ne kerülhessék el a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés elkészítését. Ezért a törvénymódosítás új előírásként kimondja, hogy a jelentésben bemutatott összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.

15.Felszámolás feladatai kormányrendeletben

A törvénymódosítás a számviteli törvény felhatalmazó rendelkezései között is rögzíti, hogy a felszámolás számviteli feladatait külön Kormányrendeletben kell szabályozni.

16.Mérlegképes könyvelők továbbképzése

A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének szervezését és lebonyolítását akkreditációval rendelkező továbbképző szervezet végezheti. A törvénymódosítás megteremti az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartás-vezetésének jogalapját, és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét, összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel.

A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált továbbképző szervezet nyilvántartásból való törlését követően 5 évig megőrzi.

Az akkreditált továbbképző szervezet köteles a megvalósult továbbképzésről nyilvántartást vezetni, és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A törvénymódosítás megteremti a nyilvántartás vezetésének jogalapját és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét. Az akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a törvény által előírt adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a kormányrendeletben meghatározott módon.

A képzéseket érintő módosítások a törvény kihirdetését követő nappal, 2018. július 25-én léptek hatályba.

17.A cash-flow kimutatásról

A cash-flow kimutatás elkészítési kötelezettség a számviteli törvény előírásai szerint kötelezően csak az éves beszámolót, illetve a konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozik. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a cash-flow kimutatást ezen körön kívüli gazdálkodóknak is el kell készíteniük.

A szabályozás a végrehajtás egyértelművé tétele érdekében, illetve a pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében módosítja, kiegészíti a számviteli törvény szerinti cash-flow kimutatásra vonatkozó előírásokat, új cash-flow tagolást vezet be.

A cash-flow fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Az elkészítésénél olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével a halmozódások kiszűrésre kerülnek.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM Hungary számviteli üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---