Kisokos a fiktív számlákról
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Árfolyam-különbözetek kezelése az IAS 21 alapján
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A külföldi pénznemben folytatott tranzakciók a vállalat funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben létrejövő események. Az IAS 21 – „Az árfolyamváltozások hatásai” standard elveket fogalmaz meg az ilyen jellegű események rögzítésére.
A vállalatcsoporton belüli tranzakciókhoz kapcsolódóan keletkező árfolyam-különbözetek
Amennyiben a vállalatcsoport tagvállalatai különböző országokban találhatóak, a köztük folyó szokásos kereskedelmi tevékenységek során monetáris eszközök és kötelezettségek keletkeznek. Ezek az egyenlegek vagy rendezésre kerülnek a mérlegforduló napját megelőzően, vagy az év végi teendők során át kell értékelni a még fennálló egyenlegeket. Mivel a tranzakció alapjául szolgáló pénznem csak az egyik vállalatnak a funkcionális pénzneme, a másik vállalatnál árfolyam-különbözetek keletkeznek.
Amennyiben a monetáris eszköz vagy kötelezettség teljesítésre kerül a mérlegforduló napjáig, akkor az átváltásból fakadó nyereség vagy veszteség realizálódik, és így az hatással lesz a tárgyévi konszolidált eredményre is. Ha a tranzakció nem kerül pénzügyileg rendezésre a mérlegforduló napjáig, akkor a keletkezett monetáris eszköz vagy kötelezettség devizás egyenlege a követelés-kötelezettség konszolidáció során kiszűrésre kerül a másik tagvállalat által nyilvántartott egyenleggel szemben. Az év végi átértékelés során, a vállalat egyedi eredménykimutatásában elszámolt árfolyam-különbözet azonban nem kerül kiszűrésre. Így ez a hatás továbbra is megjelenik a vállalatcsoport konszolidált eredményében. Ennek az elszámolásnak a helyességét az igazolja, hogy a mérlegben szereplő monetáris eszköz átváltási kötelezettséget képvisel egyik pénznemről a másikra. Ezért a beszámolót készítő vállalatnak nyereséggel vagy veszteséggel járó kitettsége van az árfolyam ingadozásából fakadóan.
|
Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye |
|---|
|
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. |
A tagvállalatok közötti osztalékfizetés
Amikor egy külföldi leányvállalat osztalékot fizet az anyavállalatnak, a fizetett osztalék a saját tőkében kerül elszámolásra. Abban az esetben, amikor az osztalék a leányvállalat funkcionális pénznemétől eltérő devizában kerül kifizetésre, az osztalék meghatározása és kifizetése között jelentkező árfolyamváltozás a leányvállalat eredménykimutatására hatással lesz. Az anyavállalat esetében a saját funkcionális pénznemtől eltérő devizában meghatározott osztalék összege követelésként kerül felvételre, a jóváhagyáskor fennálló napi árfolyamon átszámított értékben. A jóváhagyás és a kifizetés között fellépő árfolyam-különbözetből árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség kerül elszámolásra az anyavállalat egyedi eredménykimutatásában, melyet a konszolidált eredménykimutatásban is figyelembe kell venni.
Az árfolyam-különbözetek IFRS szerinti kezelését Vörösné Soós Adrienn mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében.