Beszámoló közzététele: itt az idő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeledik a beszámolók közzétételének határideje. Az ezt elmulasztók a felszólító határozat mellett vaskos bírságokra is számíthatnak, e téren tehát különösen fontos az odafigyelés. Az RSM DTM blogbejegyzése.


Közeledik a beszámolók közzétételének határideje. A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a beszámoló elektronikus példányát – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján.

A közzétételt érdemes nagyon komolyan venni, hiszen ellenkező esetben a mulasztó az adóhatóságtól kap felszólító levelet és vaskos bírságot. 2012. január 1-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírság kiszabása mellett határozatban szólítja fel az adózót az elmulasztott kötelezettség teljesítésére. A határidő az első felszólítást követően 30 nap, a második felszólítást követően pedig 60 nap. A második felszólítást már 1 millió forintos mulasztási bírság kíséri.

Amennyiben a beszámoló benyújtása a második felszólításban kapott határidőig sem történik meg, az adószámot a NAV törli és kezdeményezi a cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását.

Idén egy további érdekességet ki kell emelni a beszámolók kapcsán, az azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet ugyanis nem kevesebbszer, mint háromszor változik az év során. Április 1-je és május 8-a között ugyanis a céginformációs szolgálat automatikusan és haladéktalanul ellenőrzi a beszámolókat. Amennyiben magában a beszámolóban hibát talál, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem stimmel, erről a benyújtó azonnal értesítést kap, és a beszámolót ilyenkor be nem nyújtottnak kell tekinteni.

Ezzel szemben május 9-e és augusztus 31-e között a céginformációs szolgálat csak véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel vizsgálja a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap adattartalmát. Ha a beszámoló nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, azt haladéktalanul eltávolítja a honlapról és erről szintén értesíti a benyújtót, de az adóhatóságot is.

Szeptember 1-jétől pedig visszatér ismét a korábbi rend: az automatikus ellenőrzés és az erről szóló haladéktalan értesítés. Beszámoló-közzététel során az alábbiakra mindenképpen oda kell figyelni!

A közzététel során a következődokumentumokat kell beküldeni:

  • mérleg,
  • eredménykimutatás,
  • kiegészítő melléklet,
  • független könyvvizsgálói jelentés, amennyiben a cég erre kötelezett,
  • adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat,
  • közzétételi díj megfizetését tanúsító MÁK-igazolás.

A fenti dokumentumokat (a MÁK-igazolás kivételével) PDF-formátumban kell csatolni. Természetesen az eredeti, az arra jogosult által aláírt, papíralapú beszámolóra, adózotteredmény-felhasználásra vonatkozó határozatra, valamint független könyvvizsgálói jelentésre is szükség van, hiszen a beszámolót közzétevő személy ezzel tudja igazolni, hogy a közzététel során a jogosultak által elfogadott beszámolóhoz képest nem változtatott annak tartalmán.

A helyes közzétételt követően a beszámolót közzétevő személy ügyfélkapus tárhelyére megérkezik a számla a közzétételi díjról, elektronikus számla formátumban, amelyet szintén célszerű elmenteni a beszámoló mellé. A KIM a közzétételi díjról áfás számlát állít ki, így ha arra egyébként jogosultak vagyunk, a megfizetett 3 ezer forintos közzétételi díjból 638 forintot visszakaphatunk.

További részleteket a beszámoló közzétételéről ebben a bejegyzésünkben talál.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

Adó lapok kapcsolódó cikkei:


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)