Így változnak a számviteli kormányrendeletek

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. június 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Számviteli Tanácsadó 2017/04. számában összefoglaljuk a mikrogazdálkodói beszámolóval, a végelszámolás számviteli feladataival és a mérlegképes könyvelői nyilvántartással és továbbképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.


Mikrogazdálkodói beszámoló (398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet)

A mikrogazdálkodói beszámolóban eddig a beruházás-tervezés, -előkészítés, -lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei nem képezhették a bekerülési érték részét, azokat a tárgyévi eredmény terhére kellett elszámolni. Ez utóbbi részletszabály hatályon kívül helyezésre került, így ezek a költségek a mikrogazdálkodói beszámolóban az eszközök bekerülési értékének részeként könyvelendők. A mikrogazdálkodói beszámoló egyáltalán nem tartalmazhat (negatív) üzleti vagy cégértéket, ezért azok áttéréskor meglévő könyv szerinti értékét ki kell vezetni. Mivel a 2016. üzleti évtől az éves beszámolóban nem szerepelhet részesedéshez kapcsolódó (negatív) üzleti vagy cégérték, ezért az arra vonatkozó áttérési szabály is hatályon kívül helyezésre került. Ezen kívül a Korm. rendelet 3. mellékletében szereplő számlatükörben történt technikai jellegű módosítás.

Végelszámolás (72/2006. (VI. 3.) Korm. rendelet)

A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló összeállítása előtt a végelszámolónak sajátos feladatokat kell elvégeznie. Figyelemmel arra, hogy a számviteli beszámoló eredményszámlái formailag és tartalmilag is módosításra kerültek a 2016. üzleti évtől, ezeket a változásokat a végelszámolás számviteli folyamataira is át kellett ültetni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki. A követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé kell kivezetni, a kötelezettség jellegű elhatárolásokat a kötelezettségek közé, az egyéb elhatárolások kivezetése során használandó eredményszámla a kapcsolódó eszköz típusától függ. Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyveiben a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, illetve a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni. Az egyes eszközök, illetve kötelezettségek piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet hasonlóképpen az eszköz típusától függő eredményszámlára kell kivezetni.

 

Mérlegképes könyvelői nyilvántartás (93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet)

2018. január 1-jei hatállyal megszűnik a mérlegképes könyvelői regisztráció mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű oklevél alapján. Ez a lehetőség megszűnik mind a hazai, mind a külföldi oklevelek vonatkozásában. Így 2018. január 1-jétől a mérlegképes könyvelői regisztráció kizárólag mérlegképes könyvelői szakképesítés alapján szerezhető meg. Okleveles könyvvizsgálói szakképesítés alapján továbbra is kérelmezhető a nyilvántartásba vétel. Új előírásként a regisztrációs kérelemhez mellékelni kell annak igazolását, hogy a kérelmező büntetlen előéletű, és nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A 2018. január 1-jét megelőzően egyenértékű oklevél alapján regisztrált személyek 2018. január 1-jét követően továbbra is jogosultak a könyvviteli szolgáltatási tevékenység végzésére, amennyiben a számviteli törvényben és a Korm. rendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek. Ha a 2017. december 31-e előtt hatályos előírások szerint a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékűnek minősített oklevél alapján nyilvántartásba vett személy könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének visszavonására kerül sor, az újbóli nyilvántartásbavételi kérelem esetén a korábbi nyilvántartásbavételi eljárás során egyenértékűnek minősített oklevél az új eljárásban is egyenértékűnek minősül. Az éves kötelező továbbképzés teljesítése során szakmai kiadvány vásárlása legfeljebb 2 kreditpontot ér, melynek feltétele, hogy a továbbképzésre kötelezett az egységes Kormányzati Portálon a minősített szakmai kiadvány megvásárlását bejelenti, és a kiadvány vásárlásáról szóló számla másolatát a bejelentéséhez csatolja. Új előírásként a bejelentés határideje a továbbképzési évet követő január 31-e lesz 2017. január 1-jei hatállyal. A továbbképzés elektronikus képzés formájában történő teljesítése esetén új előírás, hogy a résztvevőnek a megkezdett továbbképzési programot legkésőbb a kezdéstől számított 60 napon belül, legkésőbb az adott továbbképzési év utolsó napjáig kell teljesítenie.

 

A számviteli kormányrendeletek 2017-es változásait Dr. Andor Ágnes mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2017/04. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek:


Példák az iratok megőrzési idejére
2019. március 7.

Példák az iratok megőrzési idejére

A Számviteli tanácsadó az iratok megőrzési idejéről szóló szabályokat mutat be példákon keresztül. A téma aktualitását egy 2018. december 23-ától hatályos új jogsazbály adja.

Változások az online számlázásban
2019. március 6.

2018 év közepe az adózásban egyértelműen az online számla adatszolgáltatásról szólt. A számla adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásoknak fel kellett készülniük, valamint a számlázó programjaikat is fel kellett készíteniük az új elektronikus rendszerre. Ez jó néhány vállalkozásnál bonyolult, komplex feladatot jelentett.

Így változott a számviteli törvény (x)
2019. március 4.

A számviteli törvény friss változásairól, az új iratmegőrzési szabályokról és a vezető tisztségviselők felelősségének új szabályairól tájékozódhat a Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2019/2-es számából.

Beszámolunk, a tulajdonosok döntéseket hoznak…
2019. február 11.

Talán mindenki számára ismert előírás, hogy osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét figyelembe véve a rendelkezésekre álló forrásokat. Ennek lehetőségeit járjuk körül számviteli szempontból.