Komoly spórolást jelent az elektronikus számlázás

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. május 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A költségcsökkenés ellenére sem vált egyelőre népszerűvé Magyarországon az elektronikus számlázás.


Bár immár nyolcadik éve, 2004 óta lehet Magyarországon elektronikus számlát kibocsátani, és az minden értelemben egyenértékű a papíralapú megoldással, továbbra is nagyon kevesen élnek e lehetőséggel. Annak ellenére is, hogy ez a megoldás a komoly költségcsökkenés mellett a számlaforgalom gyorsításával is segíti a vállalkozásokat.

Számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum akkor alkalmazható, ha az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerint legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel látták el. A másik megoldás az elektronikus adatcsere-rendszeren (EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla. Az elektronikus számlázás bevezetése nem hatósági engedélyhez kötött, az adózó maga választja meg az alkalmazott számlázási módot.

Óriási előny, hogy a két rendszer (elektronikus és papír alapú számlázás) akár párhuzamosan is használható, vagyis lehetőség van arra, hogy bizonyos partnereinknek elektronikus dokumentumot állítsunk ki, míg másoknak papíralapú számlát. A jogszabály szerint elektronikus számla kibocsátása előtt a számlabefogadó beleegyezése szükséges, kivéve, ha jogszabály írja elő az elektronikus számlázást. A szabályok szerint az EDI-rendszer alkalmazása esetén előzetesen írásban kell megállapodni, míg az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla esetében elég a szóbeli megállapodás (gyakorlati okokból ezt is célszerű írásban is rögzíteni). A számlakibocsátás előtt persze célszerű jelezni a partnerek felé az elektronikus számlára való átállást, hiszen mindkét fél érdeke a gördülékeny váltás.

A kiállított számlák akár egy sorszámtartományon belül is lehetnek papíralapú és elektronikusan kibocsátott bizonylatok, ha ennek feltételei a számlakibocsátónál biztosítottak, azaz a használt program alkalmas mindkét verzió előállítására. Az elektronikus számla felhasználók felé történő továbbítására nincs speciális szabály, így az akár e-mail útján is kézbesíthető.

A számlabefogadói oldalon is fontos előny, hogy a kötelező alaki és tartalmi kellékekkel rendelkező elektronikus számlák könnyen visszakereshetők és ellenőrizhetők, biztosítható a bizonylatok és a számviteli nyilvántartások közötti kapcsolat, miközben tárolásuk is jóval egyszerűbb. Az elektronikus dokumentum kiállítója a könyvelésre vonatkozó információkat az eredeti számlához is csatolhatja, azaz a számviteli törvény által előírt követelmények teljesíthetők az elektronikus könyvelési rendszer alkalmazásával is.

Az e-számla rendszerének bevezetése segíthet a vállalkozásoknak a költségek csökkentésében és az adott cég versenyképesebbé válásában, mivel a bizonylatokat nem kell papír formátumban iktatni és őrizni. Hosszabb távon mindez jelentős adminisztrációcsökkenést eredményez. Továbbá elősegítheti az adózók gazdasági tevékenységének átláthatóbbá tételét, ami javítja az adóellenőrzések hatékonyságát is.

A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szintén olvashatunk az e-számlázásról, miszerint az NGM vizsgálja annak lehetőségét, hogy meghatározott körben – akár meghatározott kedvezménnyel (például pénzforgalmi szemléletű áfarendszer választása, kedvezőbb kiutalási határidők, stb.) egybekötve – hogyan tudná ösztönözni, akár bizonyos esetekben kötelezővé tenni az e-számlázás szabályainak alkalmazását. Elképzelhető, hogy a jövőben az e-számlát kiállítók hamarabb visszaigényelhetik áfájukat. Ez hatalmas lökést adna a most még csak gyerekcipőben járó szisztémának.

Az adóhatóság által elfogadott fájlformátumok:

  • txt formátum (text fájl);
  • bármilyen más olyan, úgynevezett print fájl formátum, amely nem tartalmaz formázott szöveget, illetve karaktereket, továbbá nem találhatók a fájlban – a soremelésen és az oldalkezdet-jelzésen kívül – utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra törtenő kinyomtatással sem változik);
  • csv fájlformátum;
  • dbf fájlformátum;
  • mdb fájlformátum;
  • xls (Excel) fájlformátum;
  • xml fájlformátum.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.