Könyvvizsgálat: a legjellemzőbb támogatási formák


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi gazdasági helyzet miatt a vállalkozások számára kiemelt jelentőségűvé váltak a vissza nem térítendő támogatások.


Az éves beszámoló könyvvizsgálata során célszerű a támogatások elszámolását nem elkülönülten az egyes érintett mérleg- és eredménykimutatás-soroknál vizsgálni, hanem egységesen egy ügylettípusként kezelni, és ügyletenként ellenőrzési eljárásokat lefolytatni.

Tervezés: kockázatbecslés és választott vizsgálati eljárások

A könyvvizsgált vállalkozás megismerése és a rá vonatkozó kockázatbecslés kapcsán kell a könyvvizsgálónak megítélni, hogy a támogatások elszámolása rutin- vagy nem rutinügyletnek minősül-e. Azon vállalkozások esetén, amelyek eseti jelleggel vagy éppen először kapnak támogatást, a kockázatot mindig magas szinten kell meghatározni, azaz alapvető eljárásokat (tételes vizsgálatokat) kell végrehajtani a megfelelő bizonyíték megszerzése érdekében.

Ha a vállalkozás vonatkozásában a támogatások elszámolása rutinügyletté válik, akkor a könyvvizsgáló az évközi auditok során kontrolltesztekkel és rendszervizsgálatokkal csökkentheti a támogatási ügyletekből eredő kockázatot.

A tervezés során természetesen nemcsak annak felmérése fontos, hogy milyen tapasztalatokkal bír a könyvvizsgált vállalkozás a támogatások számviteli elszámolását illetően, hanem hogy milyen típusú támogatást vesz igénybe. Ez ugyanis befolyásolja a támogatás számviteli elszámolását. Az igényelt támogatás típusának meghatározásához elengedhetetlen a támogatási szerződés, a kapcsolódó pályázati dokumentáció és a támogatásra vonatkozó hazai és adott esetben uniós jogszabályok alapos ismerete.

A támogatások típusai és csoportosításuk

A támogatásokat számviteli elszámolásuk szempontjából négyféleképpen csoportosíthatjuk:

  1. A támogatás célja szerint lehet működési célú és fejlesztési célú támogatás. A működési célú támogatás lényege, hogy a kedvezményezett vállalkozás működési költségeinek ellentételezésére szolgál. Fejlesztési célú támogatásnak azok a támogatások tekinthetők, amelyek a vállalkozás hosszú távú fejlődését segítik elő külső forrásként.
  2. A támogatás finanszírozásának módja alapján lehet egy támogatás előfinanszírozásos, szállítói finanszírozásos és utófinanszírozásos. Az előfinanszírozásos támogatások esetén a befolyt előleget egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell nyilvántartásba venni, és a támogatási szerződésben foglaltak szerint kell vele elszámolni. A támogatások jelentős része esetén lehetőség van időközi kifizetést igényelni, azaz a kedvezményezett meghatározott időközönként (pl. havonta) vagy mérföldkövenként kifizetési kérelmet nyújthat be a közreműködő szervezet felé. Az időközi kifizetési kérelem lehet szállítói vagy utófinanszírozású.

  3. A támogatás finanszírozási formája szerint lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás. A visszatérítendő támogatások célja valamilyen pénzügyi nehézség, likviditási probléma áthidalása átmeneti pénzeszköz átadásával. Mivel tartalmilag a visszatérítendő támogatás kamatmentes kölcsön, ezért ennek megfelelően kell elszámolni a visszafizetési kötelezettségtől függően a hosszú lejáratra kapott vagy rövid lejáratú kölcsönök között.
  4. A támogatás forrása szerint a legkiemeltebb az EU-s forrásból származó támogatás, de lehet állami, önkormányzati vagy akár alapítványi támogatás is. Előfordulnak olyan támogatások – főként államiak vagy önkormányzatiak –, melyek jogszabály alapján kaphatóak, és ezen jogszabályok tartalmaznak külön előírásokat a számviteli elszámolásokkal kapcsolatosan is. Ilyen típusú támogatások a mezőgazdasági ágazatban lehívható fejlesztési támogatások, melyekhez jogszabály előírja, hogy a támogatás összegét tőketartalékba kell helyezni.

Fontos kiemelni, hogy a könyvvizsgálónak minden esetben alaposan át kell olvasnia a támogatási szerződést, hiszen a támogatás (operatív program) megnevezése alapján olykor egyértelműnek tűnő esetben is előfordulhat, hogy a szerződés tartalmából más derül ki.

 

A támogatások könyvvizsgálati módszertanáról Újhelyi Beáta ír a Számviteli Tanácsadó 2013/03 és 04. számaiban.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Sokaknak nem lesz kötelező, de mégis megéri folytatni_Niveus

Egy várható törvénymódosításnak köszönhetően felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra a 2025-ről készült beszámolókra vonatkozóan, ami miatt sok cég fog kiesni ebből a kötelezetti körből. Ez elsőre talán örömteli hírnek tűnhet, hiszen a könyvvizsgálat költséget és időráfordítást jelent a vállalkozásoknak. Azonban a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.