Megbízási szerződés – bizonylatok megőrzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság az ellenőrzés során adózótól szinte bármilyen dokumentum bemutatását és átadását kérheti, amely közvetlenül vagy közvetve kihat az adózó adókötelezettségeire. Adózók az irataikat és a gazdasági eseményeket tanúsító számviteli bizonylataikat különös körültekintéssel kötelesek megőrizni.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint megjelenési formájától függetlenül iratnak kell tekinteni a jogszabályban meghatározott bizonylatot, nyilvántartást. Ide tartoznak a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek és nyilvántartások is, továbbá saját tárgyi hatálya körében iratnak kell tekinteni a terveket, szerződéseket, levelezéseket, nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, hatósági döntéseket, számlákat és más kivonatokat, igazolásokat, tanúsítványokat, köz- és magánokiratokat.

A számviteli bizonylat fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szt.) találjuk mely szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy, vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, függetlenül annak előállítási módjától, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli törvény példálózó jelleggel meg is jelöl néhányat a számviteli bizonylatok közül, így ide tartoznak a számlák, szerződések, kimutat…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 8.

Könyvelők, adószakértők: mire figyeljünk a továbbképzési év végén?

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint megjelenési formájától függetlenül iratnak kell tekinteni a jogszabályban meghatározott bizonylatot, nyilvántartást. Ide tartoznak a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek és nyilvántartások is, továbbá saját tárgyi hatálya körében iratnak kell tekinteni a terveket, szerződéseket, levelezéseket, nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, hatósági döntéseket, számlákat és más kivonatokat, igazolásokat, tanúsítványokat, köz- és magánokiratokat.

A számviteli bizonylat fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szt.) találjuk mely szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy, vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, függetlenül annak előállítási módjától, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli törvény példálózó jelleggel meg is jelöl néhányat a számviteli bizonylatok közül, így ide tartoznak a számlák, szerződések, kimutat…

2024. november 6.

A könyvelők 76%-a árat emelt az elmúlt egy évben

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint megjelenési formájától függetlenül iratnak kell tekinteni a jogszabályban meghatározott bizonylatot, nyilvántartást. Ide tartoznak a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek és nyilvántartások is, továbbá saját tárgyi hatálya körében iratnak kell tekinteni a terveket, szerződéseket, levelezéseket, nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, hatósági döntéseket, számlákat és más kivonatokat, igazolásokat, tanúsítványokat, köz- és magánokiratokat.

A számviteli bizonylat fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szt.) találjuk mely szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy, vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, függetlenül annak előállítási módjától, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli törvény példálózó jelleggel meg is jelöl néhányat a számviteli bizonylatok közül, így ide tartoznak a számlák, szerződések, kimutat…

2024. október 21.

Kötelező elektronikusan fogadni a villany- és gázszámlákat a vállalkozásoknak január 1-jétől

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint megjelenési formájától függetlenül iratnak kell tekinteni a jogszabályban meghatározott bizonylatot, nyilvántartást. Ide tartoznak a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek és nyilvántartások is, továbbá saját tárgyi hatálya körében iratnak kell tekinteni a terveket, szerződéseket, levelezéseket, nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, hatósági döntéseket, számlákat és más kivonatokat, igazolásokat, tanúsítványokat, köz- és magánokiratokat.

A számviteli bizonylat fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szt.) találjuk mely szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy, vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, függetlenül annak előállítási módjától, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli törvény példálózó jelleggel meg is jelöl néhányat a számviteli bizonylatok közül, így ide tartoznak a számlák, szerződések, kimutat…