Pályázati támogatások: hibák az elszámolásnál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen hibák fordulhatnak elő a támogatások elszámolása során? A gyakorlatban felmerülő kérdések és válaszok.


A jelen gazdasági helyzet finanszírozási nehézségei kapcsán kiemelt jelentőséggel bír, hogy a vállalkozások a támogatásokat elnyerjék, illetve megtartsák. Az RSM DTM Blog legfrissebb bejegyzésében olyan gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, amelyek hibaként fordulhatnak elő a támogatások elszámolásánál, illetve a pályázati elszámolás során figyelmesen kell eljárni.

  • A pályázati dokumentációkban meghatározott követelményrendszer, vizsgálati elvek, eljárások, ellenőrzési módszertan betartása alapvető fontosságú.
  • A támogatási projekthez az elszámolások során benyújtásra kerülő pénzügyi beszámoló formailag, tartalmilag a jogszabályok által előírtak szerint kerüljön benyújtásra.
  • Előfordulhat, hogy a projekt elszámolási rendjére vonatkozóan elkülönített nyilvántartási kötelezettséget írnak elő, az ennek való megfeleltetést a könyvelésben rögzíteni kell.
  • Biztosítani kell, hogy az elszámolásra benyújtott tételek megfelelnek-e az általános számviteli bizonylati és kapcsolódó adójogszabályi előírásoknak. Ennek biztosítására a számviteli szolgáltató vagy adótanácsadó a költségelszámolások alapjául szolgáló számlákat alaki és tartalmi szempontból célszerű, hogy ellenőrizze és csak ilyen bizonylat kerüljön kifizetésre, illetve benyújtásra a pályázati elszámolás során.
  • A szállítói szerződések, a teljesítésigazolások és a számlák összhangját biztosítani kell.
  • Általánosságban elmondható, hogy csak kifizetett költségeket lehet pályázati elszámolásra benyújtani. A kifizetés igazolását hiteles bizonylatokkal kell igazolni és azokat is csatolni kell az elszámolásokhoz.
  • A költségek elszámolására csak a támogatott projekt kezdő és záró dátuma között van lehetőség.
  • Gyakori hiba, hogy a támogatást nyújtó fél számla kibocsátását kéri a támogatott vállalkozástól. A kapott támogatás nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így ezzel kapcsolatosan számlát kibocsátani nem lehet. A támogatás elszámolásának bizonylata mindkét félnél a támogatási szerződés, a támogatás folyósításáról szóló értesítés, illetve a kapcsolódó banki bizonylat.
  • Előfordulhat, hogy a vállalkozásnál a rendkívüli bevételként elszámolt, majd halasztott bevételként elhatárolt fejlesztési támogatás összege jelentősnek minősül és a rendkívüli bevétellel szemben történő feloldás torzítaná a beszámolóban a megbízható és valós összképet, illetve a vállalkozás jövedelmezőségi mutatóit – mivel a költség az üzemi eredmény szintjén, míg az arányosan feloldott halasztott bevétel a rendkívüli eredményben jelenik meg. 2008. januártól lehetőség van arra, hogy a halasztott bevétel megszüntetését az egyéb bevételekkel szemben is feloldhassa a vállalkozás. Ez irányú döntését a vállalkozónak a számviteli politikájában kell rögzítenie.
  • Ha a támogatást kapó vállalkozás áfa levonására jogosult, akkor a támogatás csak a számla nettó összegére vonatkozhat, függetlenül attól, hogy az érintett költségszámla esetében a vállalkozónak csak korlátozott, vagy teljes áfalevonási joga van.
  • A forgóeszközre kapott támogatást nem lehet halasztott bevételként elhatárolni, mivel a forgóeszközök rövidtávon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, egy éven belül elhasználódnak. A beszerzésükhöz kapott támogatás a pénzügyi teljesítés időszakának eredményét növeli.
  • Amennyiben a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást belföldi vagy külföldi gazdálkodó, illetve külföldi szervezet nyújtja és szerződésen alapul, akkor és csak akkor szabad az eredmény javára elszámolni, ha az a tárgyévhez vagy az azt megelőző üzleti évhez kapcsolódik és a tárgyévi beszámoló mérlegkészítésének időpontjáig pénzügyileg is rendezték.
  • Amennyiben a költséget, ráfordítást ellentételező támogatás adóhatóságtól, vagy jogszabály által meghatározott szervezettől származik, nem csak akkor lehet elszámolni a tárgyévi eredmény javára, ha a mérlegkészítés időpontjáig befolyik, hanem akkor is, ha eddig az időpontig az igénylése megtörténik.
Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014

Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások.

A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér!

2014. november 11-12.

Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

A felsoroltak betartása nagyon fontos a pályázati támogatások elnyeréséhez és megtartásához. A fentiek mellett ugyanakkor szintén elengedhetetlen tisztában lennünk az előző bejegyzésben foglaltakkal is, azaz hogyan kell megkülönböztetnünk a különböző támogatási fajtákat és mi módon történik ezek számviteli elszámolása.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Sokaknak nem lesz kötelező, de mégis megéri folytatni_Niveus

Egy várható törvénymódosításnak köszönhetően felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra a 2025-ről készült beszámolókra vonatkozóan, ami miatt sok cég fog kiesni ebből a kötelezetti körből. Ez elsőre talán örömteli hírnek tűnhet, hiszen a könyvvizsgálat költséget és időráfordítást jelent a vállalkozásoknak. Azonban a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.