Televíziós közvetítési jogok a könyvekben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre nagyobb méretet ölt a sportmédia iparága. A televíziós sportközvetítések vagyoni értékű jogot alkotnak, amelyek számos szervezet gazdálkodására hatással lehetnek.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény külön fejezetben tárgyalja a sportolóra, a sportszervezetekre, illetve a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket. A sportszervezetek közül a sporttörvény sportegyesületeket és sportvállalkozásokat különböztet meg. A sportmédia iparágát ötszereplős rendszerként lehet jellemezni, amelyet a média, a vállalatok (szponzorok), a közönség, a sportszervezetek és az ügynökségek alkotják. Ebben a rendszerben beszélhetünk a közvetítési jogok piacáról.
A sportmédia iparágában számos vállalat érintett a televíziós jogokkal kapcsolatban. Közülük a televíziós társaságok számviteli kérdéseit elemezzük mélyebben, mégpedig a nemzetközi standardok tükrében. Ennek az oka az, hogy a televíziós közvetítések fejlődése nagyon aktuálisnak tekinthető, és a nemzetközi számvitel az, amelyik leghatékonyabban reagál erre a trendre.
A jogbirtokos az immateriális jogot úgy hasznosíthatja, hogy használati jogot ad el szerződéses keretek között. A televíziós társaságok akkor vehetik állományba a sugárzási jogokat, ha két feltételt teljesítenek. Először is, ha biztosan meghatározhatóak a joghoz kapcsolódó költségek, továbbá, ha a műsor az első hivatalos sugárzásra kész állapotában van. Ha előzetes fizetések történtek, célszerű a kifizetéseket előlegként elszámolni.
Olyan eset is előfordulhat, amikor a szerződésben meghatározott díjak kifizetése több időszakon keresztül – akár a szerződés időtartama alatt – történik, ilyenkor előfordulhat, hogy a pénz időértékét is figyelembe kell venni, és diszkontálást kell alkalmazni. Élő adások esetében is nehéz teljesíteni a második feltételt, ugyanis a műsor gyártása effektíve egybeesik a sugárzással. Ilyenkor a szerződéses időszak kezdetén kell állományba venni a jogot.
A nemzetközi gyakorlatban különböző módon jelenítik meg a televíziós jogokat, hiszen találunk példát az IAS 2 szerint a készletek mérlegsoron, illetve az IAS 38 szerint az immateriális javak mérlegsoron való kimutatásukra.
A televíziós jogok amortizációja kapcsán meg kell vizsgálni a bevételek várható időbeli befolyását, továbbá azt, hogy képes-e a társaság realizálni ezt. Meg kell határozni a valószínűségét annak, hogy a jövőbeli sugárzások eltérő bevételekkel és közönséggel fognak-e rendelkezni. Figyelembe kell venni az egyes jogok jelentőségét és a műsorstruktúrában való pozícióját, valamint minden jelentős bevételi forrást a reklámokon kívül. Ennek tükrében négy amortizációs módot különböztethetünk meg: az egyösszegű leírást, az adásokkal arányos elszámolást, az időarányos amortizációt, illetve a jövőben várható cash-flow-k alapján meghatározott módszert.
Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján |
Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítás Járulékfizetés Munkaügy
Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor
Időpont: 2014. november 20.
|
A televíziós közvetítési jogok aktualitásairól és számviteli kérdéseiről Teker Máté ír a Számviteli Tanácsadó 2014/07-08. számában megjelent cikkében.