PwC: átalakulóban a pénzügyi vezetői szerepkör


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hatékonyság, megfelelés, vezetői készségek – ez a három elem a jövő kulcsa a pénzügyi vezetők szerint. Ezek nélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy a most még csak a múltról beszámoló pénzügyi osztályok a jövőre vonatkozó megállapításokkal, valamint adatalapú működésükkel vállalatuk stratégiai szereplőivé váljanak – írja közleményében online kutatása alapján a PwC.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást ma egy pénzügyi vezetőnek, milyen sikermutatók mentén dolgozik, hogyan változik ez a jövőben? Milyen elkerülhetetlen lépéseket kell tennie az aktuálisan zajló átalakulási folyamatok közepette? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt 9 iparág 123 pénzügyi vezetője a PwC Magyarország 2019 tavaszán végzett online kutatása során.

A megkérdezett magyarországi pénzügyi vezetők számára az elmúlt egy évben a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány, a számviteli szabályok változásai, illetve az informatikai rendszerek és az üzleti környezet dinamikus átalakulása jelentették. A következő időszakban továbbra is a figyelem középpontjában marad az informatikai rendszerek változása, e mellé társul az automatizáció mint legfőbb kihívás.

„Idén még a számviteli szabályoknak és standardoknak való megfelelés töltötte ki a pénzügyi vezetők mindennapjait. Amint ennek eleget tesznek, a fókusz gyorsan átkerül jövőre az olyan égető problémák felé mint például az informatikai rendszerek változása és az automatizáció. A pénzügyi vezetők egyik legfőbb feladata az lesz, hogy ezekre megoldásokat szállítsanak” – mondta Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.

Új vezetői szerepben

Ahogy a vezérigazgatókat, úgy a pénzügyi vezetőket is foglalkoztatja, hogyan tudnának megoldást találni a fennálló szakemberhiányra. Arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb módszer a csapatát érintő munkaerőhiány kezelésére, a legtöbb pénzügyi vezető (32%) a rugalmas foglalkoztatási formákat említette. Ezt követi a munkakörülmények javítása és az igazodás a fiatal generációk igényeihez, illetve a velük való minél előbbi kapcsolatfelvétel.

 Hatékonyságnövelő lépések

A hatékonyságnövelés szinte minden pénzügyi vezető agendáján szerepel. Ennek egyik kézzelfogható eszköze a kiszervezés; tízből hét cég jelezte, hogy például a bérszámfejtést, illetve az adózási feladatokat már részben vagy egészben kiszervezték. Ezzel szemben a treasury, a belső ellenőrzés, illetve a számviteli és beszámolókészítési feladatokat többnyire még házon belül tartják.

„A pénzügyi vezetői vélemények szerteágazóak például arra vonatkozóan, hogy a területen dolgozók létszáma nő vagy csökken-e a következő években, az viszont szépen kirajzolódik a kutatásból, hogy a legfőbb célkitűzések három területre összpontosulnak: kockázatkezelés és megfelelés; vezetői készségek és megtartás, illetve hatékonyság növelése” – hangsúlyozta Balázs Gábor.

Az informatika minden megkérdezett értékelése szerint fontos szerepet játszik a pénzügyi osztály életében is. Ennek ellenére tízből átlagosan kevesebb mint három megkérdezett mondta azt, hogy van két évnél nem régebbi térképe arról, hogy jelenleg hogyan néznek ki pontosan a pénzügyi folyamatok, figyelembe véve minden informatikai változást. Az üzleti környezet, illetve a technológia dinamikus változása gyorsan elavulttá teszi a meglévő dokumentációkat és ezáltal a vezetők tudását a jelenlegi működéssel kapcsolatban, így ezeket folyamatosan frissíteni kell.

Adatalapú működés

A pénzügyi vezetők abban egyetértettek, hogy a megfelelő adatok biztosítása kulcsfontosságú a tervezés, a kockázatkezelés, valamint a döntések jövőbeni hatásainak előrejelzése szempontjából. Azonosítottak azonban olyan területeket, amelyekről úgy érzik, hogy nem rendelkeznek a szükséges információval. Alig a vezetők fele (45%) elégedett azzal, hogy milyen adatok állnak a rendelkezésére a vállalkozást fenyegető kockázatokról. Mindössze a válaszadók negyede rendelkezik olyan iparági adatokkal, amelyek lehetővé tennék a hasonló vállalatok teljesítményével való összehasonlítást.

Az adathiány elsődleges okaiként a nem megfelelő kommunikációt és az adatmegosztást (60%) nevezték meg a válaszadók. Az adatok megbízhatatlanságát szintén előkelő helyen említették, ahogy a nem megfelelő IT-infrastruktúrát is.

Automatizáció és hatékonyság

A pénzügyi vezetők szerint a pénzügyi/számviteli folyamatokat a feladatok automatizálása és digitalizáció révén lehetne leginkább fejleszteni. Az információs háttér és az adatbázisok javításában szintén sokan hisznek.

„Az automatizálás kulcsszerepet kap a hatékonyság növelése mellett a megfelelés biztosításában is. A jogszabályi változások okozta többletadminisztrációt – például online számlázás, EKÁER – a cégek jelentős része különböző informatikai megoldásokkal kezelte. Ennek jól látható oka egyrészt a hatékonyság növekedése iránti elvárás, valamint a megfelelő munkatársak megtalálásában rejlő kockázat” – tette hozzá Balázs Gábor.

A válaszadók 65%-a jelezte, hogy megterhelőnek érzi az adminisztrációs többletkötelezettségek (mint például KSH-Elektra rendszer, EKÁER szabályváltozások) bevezetését a társaság mindennapos működésébe. A megkérdezett pénzügyi vezetők a következő területeken vezettek már be automatizált folyamatokat: áfabevallás készítése, adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás, EKÁER-bejelentések, KSH adatszolgáltatás, illetve helyi iparűzési adó és társaságiadó-bevallások készítése. (4. ábra)

Saját helyzetüket kritikusan szemlélik a vezetők: arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát úttörőnek a digitális megoldások és az automatizálás terén a versenytársaihoz viszonyítva, csupán 4% állította, hogy „egyértelműen úttörők vagyunk”, 58% pedig az mondta, „az átlaghoz képest kicsit kevésbé vagyunk fejlettek”. (5. ábra)

„Azt látjuk, hogy a kihívások és a folyamatfejlesztési lehetőségek listáján elsők között szerepel az automatizálás. Ugyanakkor a pénzügyek és a számvitel területén bőven van még gondolkodni való a pénzügyi vezetők számára a tekintetben, hogyan teremtsenek egy működő és hatékony rendszert, ahol az emberi munkaerő és a szoftver robotok optimális egyensúlyban dolgoznak és megfelelően szolgálják ki a szervezet igényeit” – mondta Balázs Gábor.



Kapcsolódó cikkek

2019. március 6.

PwC: csökkent a vállalatvezetők optimizmusa

Az egy évvel korábbi szinthez képest visszafogottabb a bizakodás a világ- és a helyi gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban a vezérigazgatók körében. Ennek ellenére a saját cégük sikereit illetően továbbra is magabiztosak a vezetők, mindezt a működési hatékonyság növelésével, innovációval és az emberi erőforrás bővítésével kívánják elérni. Világszerte és Magyarországon is konszenzus van az adatok döntéshozatalban játszott meghatározó szerepéről, azok minőségével és teljeskörűségével viszont csak kevesen elégedettek. A mesterséges intelligenciára úgy tekintenek, mint ami öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd az üzleti tevékenységet.
2018. október 12.

PwC: egyre sikeresebb Magyarország az áfa beszedésében

Az elmúlt években a közép- és kelet-európai régióban Magyarország az élmezőnybe került a beszedett áfa vonatkozásában – írja közleményében a PwC. Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb„rangsor” szerint a régióban csak Ausztria előzi meg hazánkat. A PwC Magyarország adószakértői szerint a pozitív fordulat több tényezővel is magyarázható, ilyen például a belföldi összesítő jelentés, amelyen bizonyos összeg feletti áfatartalmú számlákat tételesen fel kell tüntetni; illetve az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) 2015-ös bevezetése is.